45422. lajstromszámú szabadalom • Szögezés nélküli padló

padlótáblák külön-külön, tehát egyenként akként rakatnak le, illetőleg akként erősít­tetnek meg, hogy minden tábla először is vízszintes irányban szabadón kiterjedhet, miáltal annak duzzadása lehetőleg kikerül­tetik, továbbá az, hogy a padlónak vetődése esetén annak minden táblája a vízszintes síkban eltolható, miáltal a résképződés ki­küszöböltetik. Minthogy továbbá a helyenként alámet­szett tábláknak fölső része közvetlenül a eerősítő szögek fölött foglalnak helyet, az esetleg meglazuló táblák az alátéttel újra összeerősíthetők azáltal, hogy a megfelelő táblára ütéseket mérünk tehát anélkül, hogy a parkettet javítás céljából szét kellene szednünk. Ha pedig a fának vetődése folytán a padlóban akár a hossz-, akár a homlokolda­lak mentén rések mutatkoznak, a táblák­nak a vízszintes síkban való minden irányú szabad mozgását lehetővé tevő közök e^en részeknek azonnali küszöbölését teszik lehe­tővé, a padlótábláknak egymáshoz való kö­zelítése által. Mindezen előnyöket azáltal érjük el, hogy a padlótáblák vagy egész fölületük­kel (vakpadlónak alkalmazásánál) vagy pe­dig csak végeikkel (vánkosfáknak alkal­mazásánál) alátétjeiken szabadon feküsznek és ezekkel csak a tábláknak hornyaiba il­leszkedő kapcsoló lemezek segélyével köt­tetnek össze, mely lemezek a táblák hor­nyaiba illeszkednek, aholis szögekkel vagy csayarokkal az alátéttel összekötve, a táb­lákat az alátétre szorítják. Ezen kapcsoló lemezek természetesen tet~ szésszerinti alakkal, pl. kör, ovális négy­vagy sokszögletű alakkal bírhatnak. A ke­rek forma főleg váltakozó sorokban elren­dezett padlóknál ajánlatos, mivel ezen el­rendezésnél a fa főleg a hosszoldal irányá­ban szenved elváltozást, miértis a fa a hornyokban csak egy irányban tolódik el. A halszálkakötésszerű lerakási módnál pe­dig ovális lemezeknek alkalmazása ajánla­tos, mely lemezek rézsútosan helyeztetnek el a tábláknak hornyaiba, mivel ezen el­rendezésnél a fának duzzadásközbeni elvál­tozása nemcsak egy irányban megy végbe, miértis az ovális kapcsoló lemez a fa nyo­mása elől oldalirányban kitérhet, miáltal feszültségek keletkezését elkerüljük. A jelen találmánynak egy további újítása alámetszett alsó résszel bíró parkettáblák­nak alkalmazásában áll oly célból, hogy a tábláknak duzzadás folytán beálló eltoló­dása számára játékot biztosítsunk és hogy vetődés esetén a résképződésnek kiküszö­bölése céljából a táblákat ismét egymás­felé terelhessük. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképeni foganatosítás alakját tün­teti föl. Az 1. ábra a találmány szerinti halszálka­kötéssel bíró, közvetlenül vánkosfára fek­tetett padlónak fölülnézete. A 2. ábra egy ugyanolyan, úgynevezett francia, sarkalásos, közvetlenül vánkos­fákra fektetett padlónak fölülnézete. A 3. ábra egy ugyancsak vánkosfákra fek­tetett váltakozó sorokban elrendezett padló. A 4. ábra az 1. ábra szerint fektetett par­ketnek egy részlete nagyobb léptekben. Az 5. ábra a negyedik ábrának függélyes met­szete két egymással összekötött táblán át. A 6. ábra egy ezen rendszer szerinti táb­lás parketpadlónak fölülnézete. A 7. ábra egy kerek kapcsoló lemeznek fölül­nézete. A 8. ábi*a oldalnézete. A 9. ábra egy ovális alakú kapcsoló le­mez. A 10. ábra egy lekerekített szélű négy­' szögletes szélű kapcsoló lemez. A 11. ábra egy közönséges, egymás mellé fektetett egyenlő hosszúságú táblákkal bíró padlónak fölülnézete, mely padlónak táb­lái a falakkal és a harántlécekkel való érintkezésük és hosszoldalaik mentén kap­csoló lemezekkel tartatnak össze. A mellékelt rajzokban a vánkosfák (b)­vel, a parkettáblák (c)-vel, a parkettáblákat alátétjeikkel összekötő fémlemezek (d)-vel, a szögek, melyeknek segélyével a (d) le­mezek az alátéttel összeköttetnek, (e)-vel vannak jelölve. Ezen kapcsoló lemezek alatt (h) fém- vagy kaucsukgyűríík vannak el-

Next

/
Thumbnails
Contents