45399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinknek érceiből és vegyületeiből való kiválasztására

zárt kazánokba vezetjük, melyekben a cink- | oxid oldását eszközöljük. A jelen találmány egy kiviteli módja szerint a cinkbiszulfitoldatot zárt kazánba vezetjük és a cinket oldhatatlan monoszulfit alakjában csökkentett nyomás alatt kicsapatjuk. Ezen folyamat gyakorlati foganatosításánál a cinkbiszulfitoldatot finoman elosztott állapotban oly mértékű légritkításnak tesszük ki, hogy belőle kénessav váljék ki és a cink minden egyéb reagens hozzáadása nélkül oldhatatlan cinkmonoszulfit alakjában kicsapassék. Az eljárás egy változata szerint a cinkmonoszulfitot a cinkbiszulfit oldatából azáltal csapatjuk ki, hogy az oldathoz részben cinkoxidot adunk, részben pedig vákuumnak tesszük ki. A következőkben az eljárást gyakorlati példa kapcsán írjuk le. Az ércet első sorban a szokásos módon pörköljük; ha az érc kéntartalma nem elegendő, piritet vagy más kéndús ércet adunk hozzá. Az ily módon az érchez adott vas az ércben tartalmazott ólom rákövetkező megömlesztéséhez alkalmas ömlesztőszert szolgáltat. Ezenfölül az érchez mész, szilikátok vagy más ömlesztőszerek is adagolhatok, amennyiben ez szükségesnek mutatkozr nék. A megpörkölt ércet ezután szénnel és alkalmas ömlesztőanyagokkal keverve, tüzelőanyagot tartalmazó kemencébe hozzuk és a fölhevített anyagba levegőt fúvatunk. Ehelyett a megpörkölt ércet szén nélkül J kemencébe adagolhatjuk és gázfejlesztőből j vett gázzal kezelhetjük. A cink lepárolta- j tása elektromos áram segélyével is történ- j het. Minden esetben a cink az ólom egy ré- j sziével és az ércben esetleg tartalmazott egyéb anyagokkal együtt oxid alakjában távozik. Az oxidot kondenzáló kamrák vagy i hasonló berendezések egy sorában , összegyűjtjük; a kondenzáció közben a cink és ólom már a kondenzáló kamrákban elkülöníttetnek úgy, hogy az utolsó kamrák gyakorlati szempontból tekintve, tiszta cinket tartalmaznak. Az ólommal és egyéb anyagokkal vegyített cinkoxidot, mely az első kamrákban kondenzáltatott, légmentesen zárt terekben nyomás alatt vízzel és kénessavgázzal kezeljük. Ezáltal igen nagy' töménységű kénessavoldat használata válik lehetővé úgy, hogy gyors és tökéletes oldást érünk el. Az érc pörköléséből származó vagy más úton fejlesztett kénessavat összegyűjtjük és vizet tartalmazó, légmentesen zárt kazánba vezetjük; az így nyert nagy töménységű kénessavoldatot légmentesen zárt terekbe vezetjük, melyekben a cinkoxid oldását,. eszközöljük. Ezen eljárás helyett a kénessav más módon is helyezhető nyomás alá. A kiválasztó terek tartalmát, mely cinkbiszulfitoldatból és ólmot és egyéb anyagokat tartalmazó oldhatatlan maradékokból áll, több légmentesen zárt oszlopba vagy toronyba ürítjük, melyekben a maradék a fenékre leszáll, a cinkoldat pedig az oszlop vagy torony tetejéhez közel átömlik, a kazánok második sorozatába vezettetik és itt cinkoxiddal, melyet pl. az utolsó kondenzáló kamrából vehetünk, kevertetik. Ezáltal az összes cink monoszulfit alakjában kicsapatik. A cink kicsapatásához szükségelt idő lényegesen csökkenthető és a cink kicsapatása tökéletesbíthető, ha a folyamatot csökkentett nyomásnál végezzük. Ezt könnyen elérhetjük azáltal, hogy a kicsapató teret szivattyúval kötjük össze, mellyel a kéne ssavgáz fölöslegét az oldatból kiszivatytyúzzuk. Ha a nyomáscsökkentés elegendő mértéket ért el, a cinket cinkoxid vagy más reagens hozzáadása nélkül tisztán a keletkezett vákuum segélyével kicsapathatjuk. A kénessav fölszabadítása céljából a cinkbiszulfitot, pl. porlasztás által finoman elosztott állapotba hozhatjuk, mely esetben a létesített vákuum' hatása megkönynyíttetik. A kicsapatott cinkmonoszulfitot vákuumszűrőben, szűrősajtóban, röpítőgépben vagy más alkalmas berendezésben összegyűjtjük és izzító kemencébe adagoljuk, melyben a kénessav eltávolíttatik, és cinkoxid marad hátra.. Eddig azt tapasztalták, hogy amennyiben a cinkmonoszulfitot rendes módon, azaz lég-