45399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinknek érceiből és vegyületeiből való kiválasztására

zárt kazánokba vezetjük, melyekben a cink- | oxid oldását eszközöljük. A jelen találmány egy kiviteli módja szerint a cinkbiszulfitoldatot zárt kazánba vezetjük és a cinket oldhatatlan monoszul­fit alakjában csökkentett nyomás alatt ki­csapatjuk. Ezen folyamat gyakorlati foga­natosításánál a cinkbiszulfitoldatot finoman elosztott állapotban oly mértékű légritkí­tásnak tesszük ki, hogy belőle kénessav váljék ki és a cink minden egyéb reagens hozzáadása nélkül oldhatatlan cinkmonoszul­fit alakjában kicsapassék. Az eljárás egy változata szerint a cinkmonoszulfitot a cinkbiszulfit oldatából azáltal csapatjuk ki, hogy az oldathoz részben cinkoxidot adunk, részben pedig vákuumnak tesszük ki. A következőkben az eljárást gyakorlati példa kapcsán írjuk le. Az ércet első sorban a szokásos módon pörköljük; ha az érc kéntartalma nem ele­gendő, piritet vagy más kéndús ércet adunk hozzá. Az ily módon az érchez adott vas az ércben tartalmazott ólom rákövetkező meg­ömlesztéséhez alkalmas ömlesztőszert szol­gáltat. Ezenfölül az érchez mész, sziliká­tok vagy más ömlesztőszerek is adagolha­tok, amennyiben ez szükségesnek mutatkozr nék. A megpörkölt ércet ezután szénnel és alkalmas ömlesztőanyagokkal keverve, tü­zelőanyagot tartalmazó kemencébe hozzuk és a fölhevített anyagba levegőt fúvatunk. Ehelyett a megpörkölt ércet szén nélkül J kemencébe adagolhatjuk és gázfejlesztőből j vett gázzal kezelhetjük. A cink lepárolta- j tása elektromos áram segélyével is történ- j het. Minden esetben a cink az ólom egy ré- j sziével és az ércben esetleg tartalmazott egyéb anyagokkal együtt oxid alakjában tá­vozik. Az oxidot kondenzáló kamrák vagy i hasonló berendezések egy sorában , össze­gyűjtjük; a kondenzáció közben a cink és ólom már a kondenzáló kamrákban elkülö­níttetnek úgy, hogy az utolsó kamrák gya­korlati szempontból tekintve, tiszta cinket tartalmaznak. Az ólommal és egyéb anyagokkal vegyí­tett cinkoxidot, mely az első kamrákban kondenzáltatott, légmentesen zárt terekben nyomás alatt vízzel és kénessavgázzal ke­zeljük. Ezáltal igen nagy' töménységű ké­nessavoldat használata válik lehetővé úgy, hogy gyors és tökéletes oldást érünk el. Az érc pörköléséből származó vagy más úton fejlesztett kénessavat összegyűjtjük és vizet tartalmazó, légmentesen zárt ka­zánba vezetjük; az így nyert nagy tömény­ségű kénessavoldatot légmentesen zárt te­rekbe vezetjük, melyekben a cinkoxid ol­dását,. eszközöljük. Ezen eljárás helyett a kénessav más módon is helyezhető nyomás alá. A kiválasztó terek tartalmát, mely cink­biszulfitoldatból és ólmot és egyéb anyago­kat tartalmazó oldhatatlan maradékokból áll, több légmentesen zárt oszlopba vagy toronyba ürítjük, melyekben a maradék a fenékre leszáll, a cinkoldat pedig az oszlop vagy torony tetejéhez közel átömlik, a kazánok második sorozatába vezettetik és itt cinkoxiddal, melyet pl. az utolsó kon­denzáló kamrából vehetünk, kevertetik. Ez­által az összes cink monoszulfit alakjában kicsapatik. A cink kicsapatásához szükségelt idő lé­nyegesen csökkenthető és a cink kicsapa­tása tökéletesbíthető, ha a folyamatot csök­kentett nyomásnál végezzük. Ezt könnyen elérhetjük azáltal, hogy a kicsapató teret szivattyúval kötjük össze, mellyel a ké­ne ssavgáz fölöslegét az oldatból kiszivaty­tyúzzuk. Ha a nyomáscsökkentés elegendő mértéket ért el, a cinket cinkoxid vagy más reagens hozzáadása nélkül tisztán a keletkezett vákuum segélyével kicsapathat­juk. A kénessav fölszabadítása céljából a cinkbiszulfitot, pl. porlasztás által finoman elosztott állapotba hozhatjuk, mely eset­ben a létesített vákuum' hatása megköny­nyíttetik. A kicsapatott cinkmonoszulfitot vákuum­szűrőben, szűrősajtóban, röpítőgépben vagy más alkalmas berendezésben összegyűjtjük és izzító kemencébe adagoljuk, melyben a kénessav eltávolíttatik, és cinkoxid marad hátra.. Eddig azt tapasztalták, hogy amennyiben a cinkmonoszulfitot rendes módon, azaz lég-

Next

/
Thumbnails
Contents