45312. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés billentyűs vagy billentyű nélküli harmoniumok, orgonák, zongorák és más hasonló jangszerek számára

- 6 -léével szabályozható kapilláris (33) nyíláson £t állandóan közlekednek egymással. Midőn a hangszer működtetése automatikus úton történik s annak kezelője a regisztereket tetszése szerint módosítani kívánja, e célból ezeknek automatikus működtetését meg kell szüntetnie, ami a szívóhatásnak a regisztermótorokban való megszüntetésével érhető el. E célból csak a (21') fogantyút kell megfelelő irányban eleltolni, hogy a (22) cső nyílása elzárassék. míg a (25) membránnak két oldalával föllépő szívóhatás kiegyenlítődik s a nevezett membrán egyensúlyi helyzetbe jön, mely alkalommal a (27) szelep a (30) nyílásra pyomul és így a (29) csőben, valamint a regiszterek a motorjaiban a szívóhatást megszünteti ós azokat a (28) kamrának ekkor nyitva álló (32) áttörésén keresztül a légköri levegővel hozza közlekedésbe. Midőn az orgona működtetése a billentyűk segélyével történik, a kezek el lévén foglalva, a hangok intenzitásának szabályozása a térdek segélyével történik, az ebből a célból oldalirányban elhelyezett emeltyűk vagy hasonlók segélyével; azonban mivel az automatikus működtetésnél a kezek egészen szabadok, célszerű a hangok erejének szabályozására rendelt tagokat lengethető fogantyúk vagy hasonlók alakjában a billentyűzet két oldalán elrendezni, mivel a lábak a fujtató működtetésével különben is teljesen el vannak foglalva. Az 1. ábrán sematikus rajzban egy ilyen (6) fogantyú van példa gyanánt bemutatva, melynek folytatása (8)-nál csuklós, kiképzéssel bír és alsó végénél egy (8) szögemeltyűvel áll kapcsolatban, mely működtetése alkalmával, a térdek által eltolható emeltyűkhöz hasonlóan a megfelelő, a rajzon föl nem tüntetett, szerkezeti részre gyakorol behatást. Az automatikus szerkezet által szükségképpen megkívánt különleges alakbeli kiképzésre való tekintettel nehézség mutatkozott a hangjegytartónak a hangszer belsejében való elrendezésénél, mivel az ebben az esetben szükséges, mert a hangszer a billentyűk segélyével, akár automatikus úton, egyaránt működésbe hozható. A 4. és 5. ábrák a föladatnak megoldását szemléltetik oly berendezés segélyével, mely míg egyrészről kényelmes és tetszetős hangjegytartót képez más részről igen csekély térfogatra hozható s ily állapotban a hangszer belsejében nagyon könnyen és teljesen eltüntethető. A törzsszabadalomban ismertetett hangszer olyan díszítéssel van ellátva, hogy ennek révén gombokkal ellátott fiókos szekrény benyomását kelti és ez azon rész, melyet a hangjegytartó kiképzésére és elhelyezésére hasznosítunk. A hangjegy tartó (4. és 5. ábra) áll a (10) sarokpántokhoz csatlakozó (9) lemezből, mely két (11 és 12) keresztléccel van fölszerelve s ezekhez képest két elforgatható (13 és 14) kar csatlakozik, melyekhez viszont másik (15 és 16) karok vannak csuklósan kapcsolva és ezeknek másik vége szintén csukló közvetítésével a (17) keresztléc révén, a gombokkal fölszerelt (18) lemezhez van erősítve. Középen s egyszersmind a (9) lemez fölött a (19) csuklós kar foglal helyet, melyhez szintén csuklósan egy másik, (20) kar csatlakozik és ennek alsó vége, hasonló módon, a (17) keresztléchez van kapcsolva. A hangjegytartó fölállítása végett a (18) lemezt a gomboknál fogva, szekrényflók módjára csak ki kell húzni, mely alkalommal a (13, 14, 15, 16, 19 és 20) karok szétnyílnak és erre az egész a (10) sarokpátnok ós (9) lemez segélyével lebillentetik, mire a hangjegy füzet a (18) lemezre állíttatik, miközben annak hátsó oldala a 4. és 5. ábrákon telt vonalakkal föltüntetett karokhoz támaszkodik. A hangjegytartó összecsukása alkalmával a (13, 15 és 14, 16) karok befelé elbillenek, mint azt az 5. ábrán a pontozott vonalak mutatják, míg a (19 és 20) karok akár jobb, akár balfelé elforoghatnak. A (13, 15 és 14, 16) karok a (11 ós 12) keresztlécek alatt, míg a (19 és 20) csuklós karok a (17) keresztléc alatt helyezkednek el, mint ez az ábrákon pontozott vonalak-