45311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék robbanókeverék előállítására hőerőgépek számára

rikus (j) keverő kamra fölső, vagy «bebo­csátó» végének (h) ülőkéjébe illik; a fölső {f) kereten pedig a (k) centrális nyílás van, mely az (m) átlós tartó által helyzetében biztosított (1) ürös rudat, vagy csövet bo­csátja át. Minthogy az.(l) cső vége csavar­orsóként van kiképezve, a reá csavarolt (n) anya az egész készüléket összetartja. Az {1) cső a szikrakamrába nyúló részén meg­felelő szigetelő anyagból készült külső (o) borítóval van ellátva és a belső elektródák a cső elhelyezhetése céljából középen szét vannak vágva. A (b, b) elektródák rézből, vagy más alkalmas anyagból készülhetnek, pl. alumíniumból, mely olcsósága, vezető­képessége és nagy ionizáló képessége foly­tán igen megfelelő; a szikrázó csúcsok az elektródákkal egy darabból készülteknek vannak föltüntetve. A váltakozó elektródák bármely alkalmas módon lehetnek össze­kötve; az elektromos generátor vezetékei, melyek az elektródákhoz vannak kapcsolva, a (d) szigetelő és az (f) keret nyílásain hatolnak át. A levegő az elektromos kezelés előtt súr­lódási iónizálásnak is vethető alá, azáltal, hogy a szikrakamrának levegő-beboesátó "végét megnyújtjuk és ezen így nyert üre­get laza rézforgácscsal, vagy hulladékkal kitöltjük, miket egy rézszövetből való szita tart le. Ily módon a rézzel megtöltött üveg­csövön át a gép szívása által beszívott levegő úgy ionizáltatik, hogy vezetőképes­sége 3—4-szeresére nő. A (j) keverőkamra alsó vége a (p) csator­nán át egy második kúpos^kamrába szolgál és ez az összeköttetés az (r) spirálrúgó hatása alatt álló erős (q) szeleppel van el­látva. Az említett térben spirálisan kiképe­zett keskeny (s) karimák vannak elrendezve, melyek fentről lefelé kanyarodva az át­haladó keveréket forgó mozgásba hozzák. A (j) szferikus kamra célszerűen alumí­niumból és a külső (t) öntvénynyel egy darabból állítható elő, mely utóbbi az (u, v) kúpos elektródákat tartalmazza ; vagy pedig állhat a (j) kamra egy külön darabból és az említett külső burokhoz hozzá lehet srófolni, mint ez a rajzon látható. A második, vagyis a kúpos kamrában lévő kúpos elektródák aluniiniumból, vagy más megfelelő anyagból készülhetnek és szemközt fekvő felületükön, épen úgy mint a (b, b) elektródák, csúcsokkal vannak el­látva. Némely esetben e kúpok simák is lehetnek, előnyösebb azonban azokat lépcsős alakban kiképezni, mint pl. a rajzon is föl van tüntetve. Az utóbbi esetben, ha a kúpos elek­tródák koaxiálisan va.mak elhelyezve, a csúcson belépő és közöttük elhaladó levegő egymásután és hirtelenül, pl. kétszeresen, négyszeresen, nyolcszorosán expandál, mi­előtt a feneken távozik; ha ellenben a kúpos elektródák simák, az expanzió fokozatos lesz. A külső (u) kúpos elektródának fölső vége a (w) szigetelő gyűrűbe hatol és arra rátámaszkodik. A (w) gyűrű a (t) burok fölső részébe illik és megakadályozza, hogy a gáz (j) ke verőkamrából a (t) burok és az (u) külső kúp között átáramoljék úgy, hogj a gáz az (u, v) kúpok közt lévő gyűrű­alakú térbe jut. A (t) burok ós az (u) kúp közt lévő tér alsó végén esetleg el is zárható és a hőerőgép kipuffogó gázainak egy része keresztülvezethető rajta úgy, hogy az elektródák hőmérséklete emel­kedik. Az (u) kúp alsó végét az (x, x) szigete­lők támasztják, melyek az (y, y) tartókon nyugszanak, amelyek viszont csáposán van­nak a (t) burkolat alsó fölületére szerelve úgy, hogy oldalt mozdíthatók, ha az (u) kúpot el kell távolítani. Az elektromos áramot ezen külső kúphoz a (z) vezető közvetíti, mely a két porcellán, vagy más szigetelő anyagból készült szige­telőn át húzódik és a (3) kapocshoz van erősítve. A (2) szigetelő a (t) burokhoz van erősítve. A (v) kúp az (u) kúp belsejében a (4) szigetelő hüvely segélyével az (5) csöves oszlopon van megerősítve. Az (5) oszlopon átnyúlik a (6) szigetelt vezető, mely az ára­mot az említett kúphoz vezeti, mi mellett a szemközt fekvő elektródák csúcsai között dielektrikum gyanánt kellő légrés van hagyva, hogy nagy feszültségnél szikrázás

Next

/
Thumbnails
Contents