45306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa impregnálására
Megjelent 1909. évi május hó 29-én. MAGY. KIR. SZABADALMI 'mMM HIVATAL SZABADALMI LEIRAS fc5306. szám IIl/c. OSZTÁLY. fa impregnálására. VON HEIDENSTAy. vVERTHER ANDERS GUSTAF ÉS FRIEDEMANN KARL LOUIS l ÁUX MAGÁNMÉRNÖKÖK STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 15-ike. Valamely első t vgú faimpregnáló szernek a követke/» ,ajátságokkal kell bírnia: 1. Erősen a' .íi ,zeptikusnak és vízben oldhatlannak keí; iennie, 2. a fába^" ill. annak külső rétegeiben könnyen lc;yen szétosztható s végül 3. ne ) . yen túlságosan drága. Az e'- ; .gi impregnálásra használatos sóoldato! * mint pl. a rézszulfát és a cinkklorid,: megfeleltek ugyan a 2. és 3. alatti köv siíményeknek, amennyiben a védendő fa? : ,zekben könnyen voltak szétoszthatók p druk nem túlságosan magas, ellenben ip*,ak kevéssé antiszeptikusak s vízoldhatóiáguknál fogva könnyen lévén kimoshatok, nem felelnek meg az 1. alatti követelményeknek. Azon testek viszont, melyek a fenolok csoportjába tartoznak és pl. a kreozotolaj konzerváló részét képezik, igen nagy mértékben antiszeptikusak s eddig faimpregnálási célokra legjobban váltak be. A kísérletek azt bizonyították, hogy egy vasúti talpfa impregnálására elméletileg 170 gr. kreozotolaj elégséges. Ennek dacára azonban a legjobb módszerek alkalmazása mellett is, ha az impregnálószert jól kellett elosztani, legalább 7 kg. kreozotolaj használtatott föl egy-egy talpfára, vagyis sokkal több, mint amennyi a kreozotolaj antiszeptikus erejére való tekintettel elméletileg szükséges lett volna. A fenolok, különösen magasabb homologjaik, vízben csak alig oldhatók s így az 1. alatti második követelménynek is megfelelnek. A fenolsor első tagja, a karbolsav (C6 H6 CH), mely a kreozotolaj konzerváld alkatrészeinek tetemes részét teszi, impregnálási célokra a sor többi tagjainál kevésbé alkalmas, mert vízben legjobban oldódik (kb. 6%) s ezenkívül savas jellegű, miáltal a fa szilárdságára valószínűleg károsan OH hat. Ezzel szemben a kreozolok (C6 H4 ( ~,JJ ^ kevésbé oldhatók (kb. 2%) s csak gyöngén savas jellegűek lévén, a farostot nem támadják meg. További előnyük az, hogy a karbolsavnál antiszeptikusabbak. A kreozo-OH lok tehát, valamint a guajacol (CeH^oQjj ^ is, impregnálási célokra a karbolsavnál alkalmasabbak. A tisztán krezollal való impregnálás azonban a költségekre való tekintettel nem gazdaságos. Vízoldatban az oldat kis krezoltartalma folytán szintén nem alkalmaz-
