45293. lajstromszámú szabadalom • Bolyhos szalag s előárú annak előállítására

Megjelent 1909. évi május lió 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45298. szára. XIV/b. OSZTÁLY. Bolyhos szalag és előárú annak előállítására. HEDRICH GUSTAV SZÖVŐISKOLAI IGAZGATÓ BARMENBEN. A bejelentés napja 1908 április hó 15-ike. A jelen találmány tárgya bolyhos szövetek, mint szőnyegek, ajtószövetek stb. előállítására szolgáló, egyoldalú és kétoldalú bolyhokkal biró bolyhos szalagok, továbbá ezen szalagok készítésére való különös előárú. Az eddig ismert bolyhos szalagokkal szemben a jelen találmány tárgyát tevő bolyhos szalagok azon előnyökkel bírnak, hogy a csokrok kiváló szilárdan ülnek, de azért egymástól a készítendő bolyhos szövet alapláncfonalai tömöttségi helyzetének megfelelő távolságban vannak, ennek folytán az alapszövetbe vetülék (ontok) gyanánt beviendő bolyhos szalagnak bolyha könnyen és kényelmesen keresztülfésülhető a szádokat képező láncfonalak által és olyan erősen beköthetők, mint a csomózott keleti szőnyegeknél, amelyeknek bolyhcsokrai vagy bolyhcsomói kézzel csomóztatnak az alapszövetbe. Úgyszintén az egyoldalas bolyhárú, éppen úgy mint az egyoldalas keleti szőnyegek, a baloldalon a jobboldal képét mutatja. A kétoldalas bolyhokkal biró bolyhos szalag az eddig ismertekkel szemben azáltal van jellemezve, hogy mindegyik bolyhvetülék csak is egy U-alakúan áthajtott csokor képzésére szolgál és miután az egymással szemben 180°-al elállított két sorozatnak csokrai egymást fölváltják és mindegyik bolyhvetülék csakis az egyik sor egy csokrának képzésére alkalmaztatik, tehát nem lép át a másik oldalra ennek folytán mindegyik oldal a másiktól mintaban és színben függetlenül kiképezhető. A bolyhos és zsenilia szalagoknak eddig ismert előállítási módjaival szemben, melyeknél a zsenilia csokrai egy középszalag körül helyeztetnek el, már most hangsúlyozzuk, hogy a jelen eljárásnál középfonalat nem alkalmazunk. Ellenkezőleg itt az (a, a2) . . . bolyhvetülékek (l. ábra), az 1. ábrában föltüntetett szövetnek rákövetkező később leírandó szétvágásánál keletkező i zseniliacsíkok mindegyike számára két-két (b, c) fonalpár által leköttetnek akképen, hogy ezek a fonalpárok mindegyik bevitt bolyhvetülék után fölváltva jobbra és balra körülhurkoltatnak és pedig többször, mint egyszer és egyébként annyiszor, amint azt az egyes bolyhcsokroknak egymásközti kívánt távolsága megköveteli. A szövőszéken, ahol a keletkező szövet szélességben mereven kifeszítve tartatik, a vetülék hosszában metszve, a szövet a 2. ábrában föltüntetett alakkal bír. A szövőszékről való levétel és a láncfonalak fe-