45290. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mezőgazdasági termékek szárítására

készülék szerkezete tehát olyan, hogy a kemence az elő- és utószárító között a kö­zepén áll. Ezen elrendezésnek az a nagy előnye van, hogy úgy az elő-, mint az utó­szárító egy kemencéből és egy tűzhelyről kapja a meleg levegőt, és pedig a szaka­szok mindenike, tehát úgy az elő, mint az utószaritó több helyen kap friss meleg le­vegőt úgy, hogy a szárítandó anyaghoz a szárítás különböző stádiumaiban és bizonyos szelvényekben, folyvást új meleg áramlik. Tehát az egy kemencéből jövő, több izbeni hozzájárulás folytán, melynek hőmérséklete 800° C.-ig fokozható, úgy az előszárítóban, mint az utószárítóban egy elő- és utószá­rítási folyamat lép föl. Ezáltal a nagy mértékben föllépő vízel­párolgás folytán erősen leszorított hőmér­séklet a szárítóban folytonosan emeltetik, minek következtében a szárítás hatásfoka jelentékenyen fokozódik s egyidejűleg a nedvességnek, a már megszáradt anyagra {burgonyaszeletek, gabona, répalevelek stb.) való lecsapódása a készülék alsó öveiben m egakadály oztatik. Ha már az ismételten megújított forró levegő az egész elő illetve utószárítót át­járta, csatornákon át elvezettetik és a (v) kiszívó által kiszívatik. Az előszárítóban az anyag félig megszá­ríttatván, az erősen víztartalmú levegő el­távolítása után ez a félig kész anyag to­vábbító szerkezetek segélyével az utószárí­tóba jut, melyet már tökéletesen megszá­rítva hagy el. A jelen rendszer előnye első sorban abban áll, hogy bármely szárítandó anyagot még a nagy keményítő tartalma miatt ezideig nehezen szárítható burgonyát is bármilyen tetszőleges víztartalomig ki lehet szárítani, továbbá, hogy viszonylagosan csekély szén­elhasználás mellett nagy mennyiségű anyag szárítható, s így a szárítás költségei a nyers anyagnak egy mázsáját véve számításba, nagyon alászállanak. A szárító mindkét szakasza, tehát úgy az elő-, mint az utószárító 4—4 kissé dűlt állásban lévő, (a vízszinteshez ferdén hajló) jól elszigetelt rekeszekben elhelyezett, egy­másfölött elrendezett erős vaslemezből áll, melyek úgy vannak egymással összekötve, hogy úgy a forró levegő, mint a szárítandó anyag, egyik hengerből a másikba juthat. A hengerekben a szárítandó anyagot a forgásban lévő kavarószerkezetek folytonos mozgásban tartják, kavarják, forgatják és így a legbensőbb módon érintkezésbe hoz­zák a hengereken egyidejűleg átáramló forró levegővel. A szárítandó anyagok továbbítását részint a léghuzam, részint s a kavarószerkezetek bizonyos mértékben a ferde helyzetű sík eszközli, melyben az összes hengerek fe­küsznek. Az anyag, valamint a meleg to­vábbításának sebessége természetesen mind­két szakaszban külön, pontosan szabá­lyozható. A hőmérsékletet a szárító különböző he­lyein pyrométerekkel mérjük; szabályozása pedig beállítható levegőajtókkal történik, melyek a fűtőaknából a szárítóba szolgáló nyílásokat zárják el. Ezenkívül úgy a kemencében, mint a fűtőaknában, valamint az elő- és utószárító­ban is vannak még a hőmérsékletet szabá­lyozó készülékek, melyeknek segélyével a hideg levegőnek a kemencébe ós a szárí­tóba való közvetlen belépése m'egszüntethető. A készülék működési módja a következő.: Miután pl. a burgonyát mosással meg­tisztítottuk, az elevátor segélyével az ap­rító-gépbe jut, mely fölül, a szárítóra van elhelyezve. A fölszeletelt burgonya aztán közvetlenül a szárítóba hull s a már leírt utat teszi meg az elő- és utószárító nyolc hengerén keresztül. A teljesem megszárított, de még forró anyagot egy csiga szállítja ki az utószárítóból. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mezőgazdasági termékek szárítására szol­gáló berendezés több emelettel és köz­vetlenül hozzáépített kemencével, jelle­mezve azáltal, hogy a tűzhíd mögött függélyesen fölfelé haladó ós a fűtőgá­zok szétosztására szolgáló (x) fűtőakna úgy a szárítóval vagy szárítókkal, mint

Next

/
Thumbnails
Contents