45281. lajstromszámú szabadalom • Újítások folyadéknyomással működtetett centrifugális szárítógépeken

egy-egy (B) ill. (Bl) vízszeleppel, melyeket ezentúl gyorsító szelepnek fogunk ner vezni és egy-egy (b), illetve (bl) szeleppel van ellátva, melyeket üzemszelep néven említünk. A gépek indításánál mindkét szelepet nyitni szokás, hogy a gépek a teljes fordulatszámot gyorsan érjék el. A gyorsítószelep nyitóemelője az üzemszelep emelőjével a hasítékkal ellátott (C), illetve (Cl) vonórúd útján van összekötve úgy, hogy a (B, Bl) gyorsítószelepek a (b, bl) üzemszelepek nélkül zárhatók. Ha a gép működését befejezte, a (b) üzemszelep zárása és az (XI) megállítóemelőnek zárt helyzetbe való hozása által megállíttatik. Az (X) indítóemelőknek kényszermozgású kapcsolása céljából a gépek (X) indítóemelői a hasítékkal biró (D) összekötő rúd útján össze vannak kapcsolva úgy, hogy amikor az (a) gép (X, XI) emelői nyitott helyzetben vannak, a másik (al) gép (X) indítóemelője mindaddig nem működtethető,: míg csak az (a) gép indítóemelője nyitott helyzetben marad (1. ábra). A 2. ábrán ezen elrendezésnél három gép számára való változata van föltüntetve. Ennek értelmében az (e) dudorodásokkal ellátott (E) rúd az (el) görgőkön az (e2) rúgó hatása ellen elmozgathatóan van vezetve. A rúd elmozgatása az (a) gép (X) indítóemelőjének rúgó hatása alatt álló (c) karja által történik. Az indításnál a (c) kar szabad vége az (E) rúd megfelelő dudorodásába becsappan, úgy, hogy a többi gép mindaddig meg nem indítható, amíg az (a) gép (X) indítóemelője zárt helyzetbe nem hozatik. A 3. ábrán föltüntetett kivitelnél az (X) indítóemelőkre (F) korongok vannak erősítve. Az (F2) zsinór vagy lánc ezen korongokon és a helytálló (FI) korongokon vezettetik át. A zsinór vagy lánc egyik vége az (f) súlyhoz vagy feszítőszerkeaethez van erősítve, másik vége pedig1

szilárdan van megfogva és az (fl) beállítószerkezettel bír. A jobboldalt utolsó (X) indítóemelő nyitott, a másik két emelő pedig zárt helyzetben van föltüntetve. Ha az egyik gép indítóemelője nyitott helyzetben van, a zsinór vagy kötél teljesen megfeszül és az (f) súly a (Z) ütközőre talál úgy, hogy a többi emelő elmozgatása lehetetlen. A 4. ábrán két gép számára föltüntetett elrendezésnél a (g) zsinór vagy lánc, mely az egyik (X) indítóemelőhöz van erősítve, a (Gl) korongon van átvezetve. Ez a korong a (G2) rúgó hatása alatt áll és a rajzon látható módon elmozogni képes. A zsinór vagy lánc másik vége a másik indítóemelőhöz van erősítve. A (G2) rúgó helyett vagy ennek kiegészítése gyanánt (G3) rugók is alkalmazhatók, melyek az indítóemelők mindegyikét zárt heiyzatbe hozhatják. A jobboldalt lévő emelő nyitott, a másik emelő pedig zárt és elreteszelt helyzetben van föltüntetve. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál, mely két centrifugális szárítógéphez van alkalmazva, mindegyik (X) jndítóemelőhöz egy-egy (H) fogasrúd yan erősítve, melyek mindketten a gépállványra erősített (Hl) fogaskerékkel kapcsolódnak. Ha az egyik emelő nyitott helyzetbe hozatik, a másik zárt helyzetbe jut és ezen helyzetét el nem hagyhatja a nélkül, hogy a másik emelőt zárt helyzetbe ne hozná. A 2—5. ábrákban az üzemszelepek emelői nincsenek föltüntetve. A 6—9. ábrán föltüntetett elrendezésnél, mely két centrifugális szárító géphez van alkalmazva, az (I) reteszelőemelő végein az (il, i2) vállakkal bíró (II, 12) bütykökkel, továbbá az (i3) rúgós karokkal van ellátva, melyek az, (i4, i5) ütközőikkel kapcsolódnak. A 9. ábrán mindkét (a, al)gép (X, XI) emelői rendes helyzetben vannak. A 6. és 7. ábrán az (a) gép emelői nyitott helyzetben vannak, mikor is az (X) emelő az (II) bütyökkel kapcsolódik, ami által az (i3) rúgós karok egyike az (id) ütközőhöz szoríttatik, az (i2) váll pedig az (al) gép (X) indítóemelőjébe kapaszkodik és azt elreteszeli. A 8. ábrán az (al) gép (X) indítóemelője nyitott helyzetben van és az (a) gép indítóemelője el van reteszelve. Megjegyzendő, hogy az indítóemelő gyanánt minden gép két emelője közül bármelyik használható és mindenkor az indító-