45247. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó berendezés váltakozó áramú hálózatokhoz

— 5 -nek rótortekercselése három súrlódógyűrűhöz volna kapcsolva, amennyiben ezt a másodáramkör, pld. a (c) gép három súrlódógyűrűjével kapcsoljuk. A 9. ábrán oly kapcsolási elrendezés látható, melynél a (c) gép egy (d) géppel van kapcsolva, mely primár módon van az (a) gép [súrlódógyűrűivel összekötve, rótortekercselése pedig az egyenáramú gépek áramkörével van összekötve, minek következtében az (a) gép gerjesztése is a másodáramkörtől függően változik. Ennél a kapcsolásnál ép úgy mint a következőknél is az (a és b), továbbá (c és d) gépek asszinkrón módon járnak. A 10. ábrán oly kapcsolási elrendezés látható, melynél a (b) gépnek is vannak a <d) gép súrlódógyűrűivel kapcsolt súrlódógyűrűi úgy, hogy a gép fordulatszámának növekedésénél wattnélküli mágnesezőáramokat szolgáltat, melyek a (d és a) gépeken át mennek vissza a hálózatba és a feszültségesést szabályozzák. Ha ekkor a (b) gépet aránylag erősebben gerjesztjük, ezek a mágnesező áramok a gép fordulatszámával erősödnek, ha a (c) gépet gerjesztjük erősebben, a (c) gép fordulatszámával növekednek. A 11. ábrán oly kapcsolási elrendezés látható, melynél a (b) gépnek vannak súrlódógyűrűi és ezek az (e) géppel vannak kapcsolva, melyek súrlódógyűrűi az (a) gép súrlódógyűrűivel vannak összekötve. Ebben az esetben a munkafolyamat hasonló. Ily (e) gépet egyidejűleg más célra is lehetne használni. Ha pld. az (a és b) gépek sarokszáma azonos és az (e) gépet akként kapcsoljuk, hogy rótor és statormezeje ellenkező irányban forog, a gép fordulatszáma állandó fog lenni és azt pld. a gerjesztőáramot szolgáltató (f) gerjesztőgéppel lehet kapcsolni. A 12. ábra a főgépek hasonló kapcsolását tünteti föl, ekkor a 7. ábrán láthatóhoz hasonló módon egy (e) segédgép van a hálózathoz kapcsolva, mely hasonló hatást idéz előí A 13. ábrán oly kapcsolási elrendezés látható, melynél a (c) gép még egy (g) ütközőgéppel is kapcsolva van, mely az (i) akkumulátortelepre dolgozik, vagy pld. egy másik egyenáramú géppel, mely egy másik hajtóberendezésre dolgozik, pld. egy lendítőkerékkel lehet kapcsolva vagy a hálózatról hajtható. Itt ez a gép egyidejűleg a gerjesztőáram termelésére is szolgálhat. A 14. ábra oly kapcsolási elrendezést ábrázol, melynél az egyenáramkörrel egy (g) ütközőgép van láncolatosan kapcsolva, mely valamely más hajtóműre dolgozik, pld. egy lenditőkerékkel vagy más a hálózatba kapcsolt (e) géppel stb. van összekötve. Itt a gerjesztőáramot egyidejűleg közvetlenül az egyenáramú gép szolgáltatja, amennyiben a gerjesztőtekercselés két részre van osztva éslúgy a (e) mint a (b) gép keféivel össze van kötve. A (g) gép gerjesztőtekercselései ellenkező értelemben vannak bekapcsolva úgy, hogy az ütközőhatás teljesen önműködően létesül. A (d) váltakozóáramú gép gerjesztése itt ismét a terheléstől függésben, önműködően szabályozódik és a különböző gerjesztőcsévéknek beállításával minden tetszőleges gerjesztésre beállítható, vagy pedig kompaundtekercselés alkalma,zásával a terheléstől méginkább függésbe hozható. A (g) ütközőgépet más gépek is helyettesíthetik, pld. két a Ward-Leonhardtféle kapcsolási elrendezés alapján szerkesztett gép, melyek közül az egyik láncolatotosan, a másik párhuzamosan van a két (b és c) egyenáramú géppel kapcsolva. íÉp így a két (c és d) gépet itt is, a 8. ábrán láthatóhoz hasonló módon egyetlen géppé lehet egyesíteni és így tovább. Megjegyzendő még, hogy a különböző kapcsolási elrendezéseknél pld. a 9—14. ábrán egyaránt lehet az (a) illetve (b) gépeket üzemi mótor és a (c és d) gépeket segédgépek gyanánt, vagy viszont, az (a és b) gépeket segédgépek és a (c és d) gépeket üzemi mótor gyanánt használni. Ha az (a és b) gépeket használjuk üzemi mótor gyanánt, ennek az az előnye, hogy az energiának egyik, nevezetesen az (a) gépbe vezetett része közvetlenül alakul át mechanikus energiává, tehát a hatásfok javul, ezenkívül pedig az áramátalakítónak