45243. lajstromszámú szabadalom • Önműködően játszó henger

gélyével pontosan szabályozható és a (223) párnákkal a fegyverzeteknek teljesen zajtalan vonzatását érjük el. Bizonyos zongoratypusoknál szükséges, hogy a kalapácsműnek (66) sínnek a pianissimo állásba való elállítása által föltételezett holtmozgását megszüntessük. Ezen célból a (23. és 24. ábrákban) föltüntetett szerkezet is alkalmazható. A 6. es 7. ábrák szerinti (72 és 83) forgattyúk a 23. és 24. ábrák szerinti foganatosítási alaknál módosúltak és (172 és 173)-al vannak jelölve. A (72) forgattyúk (23. ábra) (172a) hosszhasítékokkal vannak ellátva, melyekbe (173) szorítócsavarok vannak bevezetve. A (174) csapágyak (175) nyúlványokkal bírnak, melyek végükön (176) csigákat hordanak. A (179) zsinóroknak egyik vége a (173) szorítócsavarok egyikén van megerősítve és a (176) csigán átvezetett és a zongorának mindkét végén elrendezett zsinóroknak másik vége a (150) harántrúdhoz van erősítve. A hangszer közepén elrendezett (183) forgattyú (24. ábra) egy (85) szorítócsavar fölvételére alkalmas (184) hosszhasítékkal van ellátva. A (177) csapágy egy (178) vezetőcsigát hord, melyen a (186) zsinór van átvezetve, mely zsinórnak fölső vége a (185) szorítócsavarhoz van erősítve. A (146) kalapácsvégek a szokott módon (9) csapok körül kilengethetők és a (148) emelőkarról mozgattatnak (147) tolók segélyével. Minden egyes (148) emelővel egy (149) kar van csuklósan összekötve. Ezen kar alatt vonul végig a (150a és 150b) csuklók segélyével a (160) helytálló tartóval összekötött (150) harántrúd. Ezen rúd több részből áll és közepén éppen úgy, mint a (66) sín, csuklós. A harántrúdnak részei a (66) sínnek megfelelő részeivel (153 és 154) rudak közbeiktatása mellett (151 és 152) kapcsok segélyével vannak összekötve. A (153) rúdnak fölső vége (155) fejjel van ellátva, mely a (66) sínnek (157) karjára támaszkodik. Az (54) rúd (24. ábra) szintén (156) fejjel van ellátva, mely egy a (66) sínnel a (189) csavaranya segélyével megerősített (158) karra támaszkodik. A (159) csavaranya pedig a (66) sínt hordó (70) emeltyűn van elrendezve, mely emeltyűnek vége ezen célból rúd alakban van kiképezve. Ha a (172) (23. ábra) és (183) emeltyűk (24. ábra) akként lengettetnek ki, hogy a (66) sínt a pianisszimo állásba vezetik át, akkor a (179) oldalas zsinórok (23. ábra) és a (186) középzsinór (24. ábra) fölfelé huzatnak és ezáltal a (150) harántrudat is emelik úgy, hogy a (148) emelők megemeltetnek a (149) karok által és a holt mozgás, mely különben a (146) kalapácsvégek és a (147) tolók között föllépne, ily módon megszűnik. A (172a és 184) hasítékok a (173 és 185) szorítócsavarok beállítását és ennek következtében a (179 és 186) zsinóroknak megrövidítését vagy meghosszabbítását teszik lehetővé. Van oly hangszer is, melynél a (66) sín, egy a kaiapácsmű alatt lévő barántrúddal mereven van összekötve, melynek épp úgy, mint a (150) rúdnak az a célja, hogy a tolók és a kalapácsvégek közötti holt mozgást megszüntesse. A (66) sínnek sajátos eltolása azonban szükségessé teszi azt, hogy a (150) rúd nem közvetve a síntől, hanem más szervektől tétessék a beállításnál függővé. Eltekintve attól, hogy a jelen találmány szerint a battéria által szolgáltatott gyönge áram is használható, a mágnesínhez harántirányban fekvő fegyverzet, a (23) vasmag és a mágnessínkamarának falai között teljesen zárt áramkör keletkezik, mely igen csekély ellenállással bír. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően játszóhangszer, jellemezve azáltal, hogy az önműködő zenélőmű elektromágneseinek tekercsei egy mágnessínnek ürös tereiben vannak elrendezve. 2. Az 1. alatti igényben védett hangszernek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy af

mágnessinek ürös tereiben elrendezett magok szorosan a mágnessínnek fölületéhez illeszkednek és hogy a fegyverzeteknek vonzatása után zárt mágneses áramkörök keletkeznek a mag, a fegyverzet és a mág-