45243. lajstromszámú szabadalom • Önműködően játszó henger

3 — A (41) fegyverzetét mindegyike (5. ábra) egy-egy (42) lemezrugót hord, mely rugók (41a) peckekkel vannak a fegyverzet végé­hez erősítve. A rugók csak kis darabon érintkeznek a fegyverzettel különben pedig szabadon feküsznek azok fölött. Lefelé haj­lított végükön (44) csapokkal vannak el­látva, melyekhez a párafából vagy más anyagból álló (50) áthuzattal ellátott (49) frikciós saruk (47) kapcsok segélyével van­nak megerősítve. A (41) fegyverzetek egy-egy (43) csavar segélyével (9. ábra) közvetlenül a mágnessín fölött tartatnak, mely csavar a rugalmas szalagnak (40) villás fogában foglal helyet és a fegyverzetnek helyes beállítása után vonzatik akként, hogy a rugalmas fog a csavarfej s a fegyverzet vége között rögzítte­tik. Ily módon a fegyverzet gyorsan és bizto­san szabályozhatóan és amellett utána en­gedően van elrendezve és mozgása nem jár zajjal. A (42) rúgón lazán átvezetett (45) csavar a fegyverzet testébe van sü­lyesztve. Ezen csavar segélyével pontosan szabályozható a rugónak a fegyverzettől való távolsága. A (41) fegyverzet alsó végén (46) horony­nyal van ellátva, melybe az (59) drótrúgó­nak karja (9. ábra) illeszkedik. A fegyver­zeteknek szabad vége alatt egy (55) lemez van a mágnessínre erősítve, mely lemez fölső peremén (56) fogakkal vagy bevágá­sokkal van ellátva (10. ábra). Az (58) csavarok által rögzített (59) drót­rúgónak alsó vége az (56) bevágások vala­melyikébe illeszthető, miáltal a rúgófeszült­ség pontosan szabályozható. Az (59) rugóknak az a törekvése, hogy a (41) fegyverzetet megemelt helyzetben tartsák, mely helyzetben a rugók a (60) lemez által határoltatnak. A (61) csavar (10. ábra) a (60) lemeznek egyik végét a (21) mágnessínhez erősíti, míg a lemeznek másik (63) vége (9. ábra) a (41) fegyverzet fölött foglal helyet. A (60) lemezen átvezetett (62) csavar, mely többé­kevésbbé a mágnessínbe sülyeszthető, a (60) lemeznek szabad (63) végét szabályozza, mely rész a (64) nemezlappal van ellátva. Ezen nemezlappal a (45) csavar érintkezik, mely ily módon a fegyverzetnek a mágnes­sarktól valójtávolságát határolja. A (47) kapocs (5. ábra), szabad végéhez közel, (51) nyílással van ellátva, mely az (52) szárnynak (5a. ábra) kilyukasztása által képződik. Ezen szárny a kapocsvégnek merevítésére és az (51) nyíláson átvezetett (53) szalagnak, rögzítésére szolgál, mely szalagnak alsó vége az 1. ábrában föltün­tetett módon van a (10) emelőkarhoz erő­sítve. A hangszernek minden billentyűjéhez tar­tozik természetesen egy mágnes, az ahhoz való fegyverzettel és az (53) szalaggal. Ezen szalagok mindegyike egy helytálló a hang­szerszekrényben ágyazott (54) rúd fölött vezettetik, mely rúd meggátolja a szalagoké nak a kalapácsművel való érintkezését. s Ha a fegyverzetek egyike már most von­zatik, akkor a megfelelő (49) saru egy forgó (65) dobnak pályájába kerül, mely dob cél­szerűen a 3. ábrában föltüntetett kúpos alakkal bír és a (21) mágnessínnek (74) csapágyaiban van ágyazva. A súrlódás csök­kentése céljából (65) golyós csapágyakat rendezünk el. A (65) dob mótor által a hajtott (121) zsinórdob segélyével (17. ábra) állandóan forgattatik. A mágneseknek csak az a föladata, hogy a megfelelő (49) saru a (65) forgó dob pályájába jusson, vala­hányszor egy kalapácsot meg akarunk ütni. A találmány szerinti hangszereknél szo­kásos, oly ütősínnek az elrendezése, mely a kalapácsoktól különböző távolságban ren­dezhető oly célból, hogy a kalapácsokat kívánság szerint kisebb vagy nagyobb erő­vel lehessen a hurokhoz ütni és ezáltal hangsúlyozást létesíteni. Az ezen célra el­rendezett (66) sín (3. ábra) két, a hangszer közepén (67) sarokvassal összekötött részből áll. Ezen sín segélyével a fölhangok a közép hangok és az alhangok különböző erősséggel hozhatóklétre a hangszeren. A sínnek (68) vé­gei a (69) emeltyűknek fölső végeiben nyu­gosznak, a (67) sarokvas pedig a (70) emeltyűn van elrendezve. A (69) emeltyűk közepük táján (72) forgattyúkhoz vannak erősítve, (6. ábra), mely forgattyúk a (73 és 75) ten-

Next

/
Thumbnails
Contents