45236. lajstromszámú szabadalom • Világítóberendezés és lámpa mozgó és más vetített fényképek bemutatására szolgáló nézőterek számára

Megjelent 1909. évi május lió 25-én. MAGY. gin KIR. SZABADALMI Hm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45236. szám. IX/h. OSZTÁLY Világító berendezés és lámpa mozgó és más vetített fényképek bemutatására szolgáló nézőterek számára. BRUNI ABTURO HIVATALNOK, CHECCHI LTJIGI ÜGYVÉD, LANFRANCHI ARNOLDO SZÁMTISZT FLORENZBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 18-ika. Mozgófényképek bemutatásánál nem szükséges a nézőteret teljesen elsötétíteni, ahogy ez eddig általánosan történt. A képeknek világos bemutatására teljesen elegendő, hogy a fény ne essék közvetlenül a vetítőfalra, mert ha a fény nem erős és rikító, hanem egyenletesen van elosztva, a látást egyáltalában nem gátolja. Ellenkezőleg, bizonyos fokban elosztott fény a vetítéseket javítja és azokat a szem számára kellemesebbé és kevésbbé forrasztóvá teszi. Ha a vetítés teljes sötétség mellett történik, akkor a szem tényleg szenved és pedig a következő két okból : Ha a terem teljesen sötét és a vetített képek aránylag erősen vannak megvilágítva, akkor a szem valahányszor a képtől elfordul és másfelé irányul, a sötétségre bukkan, amikor is a pupilla erősen kitágul és újból összehúzódik, ha a szem ismét a kép felé fordul. Ugyanezen okból szenved a szem teljes megvilágításokat követő teljes elsötétítéseknél vagy az egyik képnek az utána következőre való áttérésnél, mert ha egész rövid megszakításról is van szó, a szem mégis arra törekszik, hogy egymásután a világossághoz és a sötétséghez alkalmazkodjék, minek következtében bizonyos idő múlva nagyon kifárad. A nézőtéren elosztott gyönge fény az említett hátrányokat kiküszöböli, mert ha a szem a képtől elfordul és a teremnek másik pontja felé irányul, a megvilágításnak célszerű szabályozása mellett körülbelül ugyanazt a fényerősséget találja és nem kell más fényerősséghez alkalmazkodnia, ahol is a vetített képre eső elosztott fény által az egymást követő képek közötti megszakításoknál a teljes elsötétülés elkerültetik. A fénynek azonban el kell oszolva lennie -és a szemnek nem szabad közvetlenül a fényforrást vagy annak egy sugarát érnie, miért is kívánatos, hogy a fényforrás a néző szeme előtt elrejtve maradjon. Ezt azáltal érjük el, hogy a fényforrást, bármely rendszerű lámpát, fényvetítőkben vagy helyesebben kifejezve, fényelosztókban rendezzük el, melyek a közönséges fényvetítőktől eltérőleg egy kiszögeléssel bírnak, melybe a lámpát elhelyezzük. A fényelosztó azonkívül ernyővel is el van látva, mely arra szolgál, hogy a fényt minden irányban egyenletesen elossza. A találmány tárgyának egy példaképem