45215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek mintázására

- 2 -toztatandó. festőanyagot, 111. az azt képző anyagot előzetesen vagy utólagosan viszszük rá a szövetre. így pl. a szövetet te:s:őleg2,s festőanyaggal előzetesen festjük, majd azt az előállítandó nitrcgánoxydvegyü'.etnek egy sójával a készítendő mintának megfelelően nyomtatjuk, végül valamely savban annyi ideig tartó passagenak vetjük alá, mely a sav és a só közti reakció végbemenetelére még elegendő ugyan, azonban a savnak a szövetre gyakorolt káros hatását nem -engedi érvényre juttatni. Az előzatesen fölrakott festőanyag ebben az esetben, a sóval nyomtatott helyeken maratik vagy színében változást stenved, mert ezeken a helyeken szabad nitrogénoxydsav keletkezik. A só ekkor megfelelő kiszínező festőanyaggal lehet keverve, amikor is többszínű minta előállítása céljából a különböző mintaelemeknek megfelelően különböző összetételű sókat nyomtathatunk a szövetre. Ha példának okáért kék alapon fehér, sárga és vörös minteelemekből alkotott j mintát akarunk előállítani, akkor az indigóval festett és -esetleg naítolban preparált szövetre a fehér mintaelemeknsk msgfelelően salétromsavas cinket és hangyasavat vagy salétromos savas nátront, a sárga mintaelemeknek megfelelően salétromsavas ólmot és a vörös mintaelemek- j nek megfelelően salétromsavas nátront nyomtatunk, mely utóbbihoz fejlesztési f;s-. téket vagy vörös festőanyagot adagolunk. A szövetet ezután gőzölésnek és néhány másodpercig 40 Bé-s kénsavpassagenak, majd mosásnak vetjük alá, végül a sárga kiszínező festék kifejlesztése céljából chromsavas káliumoxydban kezeljük. Sárga étetést methylvrkékben festett gyapoton azáltal létesíthetünk, hogy ezen gyapotra egy, albuminból, chrómsárgából és salétromos savas nátronból álló festéket nyomtatunk, majd azt gőzölésnek és rövid ideig tartó savpassage-nak vetjük alá. A szövetnek savanyú jellegénél fogva az ét-etés részben már a gőzben jön létre. A részletezett eset fordítottja akként áll elő, hogy a szövetre előbb a sókat, 111. ezeknek festőanyagokkal vagy festékképző anyagokkal való keverékét nyomtatjuk és csak ezután visszük föl az alapszínt adó festőanyagot, majd ismét savpassaget haszr nálunk, vagy pedig magához a savhoz adagoljuk az alapszínt adó festőanyagot. Az "utóbbit a s óban forgó foganatosítási módnál a minta helyein képződő nitrogénoxydsav szintén színteleníti, 111. színében megváltoztatja, amikor is az előnyomtat-ott sók ezen festőanyag rezervái gyanánt szolgálnak. Zöld alapon rezervált mintának előállítására a szövetre, pl. nátronnitritnek ksményítőpépben való oldatát nyomtatjuk elő, a mintának megfelelően, majd chinazöldből, borkősavból és ecet-savas keményítőpépbol álló keveréket viszünk föl a szövetre, azután az utóbbit gőzöljük, majd a szokásos módon antimónnal kezeljük, mire a minta zöld alapon rezerválva tűnik elő. A jelen eljárás segélyével továbbá többszínű mintát a legegyszerűbb módon akként állíthatunk elő, hogy a fönt említett kom-* ( ponenseknek lerakódását, 111. hatásait vagy magának a képződő nitrogénoxydvegyületnek hatását tetszőleges rerervák vagy ét-ető anyagck, különösen pedig alkalikus vagy redukáló hatású anyagok vagy ezeknek keveréke segélyével helyenként meggátoljuk. Ezen célból a pl. festőanyagban megfesj tett pamutszövetre mart nátronból, káliumszulfitból és tanninból álló rezervát nyomtatunk elő, és erre salétromos savas sót nyomtatunk rá. Majd savpassaget alkalmazunk, mire as előnyomtatott helyeken a födőnycmat változtató hatásn kiküszöböltetik. Többszínű mintázást továbbá akként is létesíthetünk, hogy a sz-álon előállítandó nitrcgénoxydvegyületeknek sóit redukáló anyagokkal (pl. hydroszulfittál) keverjük, miáltal egy és ugyanazon helyen redukálás és oxydálás áll elő. Ekként az eigyik festőanyagot étethetjük, a másikat meg rezerválhatjuk, pl. indigót fehérre étethetünk, a rányomtatott kiszínező festéket, pl. egy fejlesztési festéket rezerválhatunk, vagy pedig redukálás útján megfelelő festőanyagokat, pl. csávás festékeket rögzít-