45201. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító lámpa, különösen nyersolaj égetésére

Megjelent 1909. évi május lió 22-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45201. szám. ll/d. OSZTÁLY. Elgázosítós lámpa különösen nyersolaj égetésére. KISS LÁSZLÓ LAKATOSMESTER WIENBEN. A bejelentés napja 1908 augusztus hó 14-ike Jelen találmány tárgya folyékony tüzelőanyaggal égő lámpákra vonatkozik, melynél a tüzelőanyag egy elgázosító alkalmazása folytán gázalakban vezettetik a lángzóhoz. Á találmány szerinti szerkezet célja egyrészt a tüzelőanyag intenzív elgázosítása éiS másrészt jobb elégést létesíteni úgy, hogy ezen lámpa nyersolaj égetésére is alkalmas. A találmány tárgya a rajzon példaképem kiviteli alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a lámpa függélyes metszete, a 2. ábra az elgázosítót mutatja részben hosszmetszetben és a 3. ábra ennek egy részletét mutatja nagyobb léptékben. A tüzelőanyagot tartalmazó (b) tartány az égéstermékek elvezetésére szolgáló (a) testet ismert módon körülveszi. A (b) tüzelőanyagtartányból egy (c) cső a (d) el•gázosítóhoz vezet, mely az (e) keverőcsőbe torkol; utóbbi az (f) lángzófejben végződik. Hogy nagy izzó harisnyáknál is jó lángelosztást kapjunk és hogy lehetővé tegyük, hogy az izzótest minden részében erősen világítson a találmány értelmében, különösen nyersolaj alkalmazásánál egy második (g) elgőzölögtetőt rendezünk el, mely a(h) •cső segélyével az (i) víztartánnyal áll kapcsolatban. A (g) elgőzölögtető (k) kivezető csöve a (d) elgázosító (1) kivezető csöve mellett torkol a közös (e) keverőcsőbe. A (g) elgőzölögtetőből lefolyó víz abban elgőzölögtetik és a gőz a keverőcsőbe áramlik, ahol a tüzelőanyag gázaival keverődik úgy, hogy utóbbi nyomás alatt vezettetik a lángzóhoz. Ezáltal a lámpa tökéletesebb működését létesítjük, mivel a láng eloszr tása aránylag nagy izzótesfcnél is előnyösebbé válik úgy, hogy az izzótest legfölső része is erős izzásba jön. A találmány értelmében a tüzelőanyag eigázosítására oly elgázosítót alkalmazunk, aminő a 2. ábrában van föltüntetve. Ezen elgázosító egy (m) csőből áll, mely mindkét végén csavartokkal van elzárva. Ezen csőben, melyben szükség esetén némi hézaggal egy második (n) cső lehet elrendezve, egy rúdon (o) tárcsák vannak elhelyezve, melyek között megfelelő módon igen csekély hézagok vannak hagyva. Ezsn hézagok különböző módon képezhetők, pl. úgy, hogy a tárcsáknak közvetlen egymáshoz való fekvését egy-egy kisebb tárcsa közbehelyezése által gátoljuk meg, vagy pl. azáltal, hogy a tárcsákat lemezből akként sajtoljuk (3. ábra), hogy iigy a külső (p) széleken, valamint a középső (q) fu-S