45177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence tőzeg, fűrészpor és hasonlók szárítására (esetleg elszenesítésére)

3 és a tőzeget végigsurolja. A levegő által magával vitt porfinomságú száraz anyag a (31) térbe esik (2. ábra) vagy egy, a fújtató előtt fekvő porkiválasztóban gyűjthető össze. Ha a tőzeg kevésbbé nedves, akkor a fújtató üzemét hamar megszüntethetjük és a (39, 32) kémények csappanóit nyithatjuk, mire a kémények a fújtatót helyettesítik. Ha a kemence (száraz anyagok földolgozása mellett) elszenesítésre használandó, akkor a (29) szelepnyílásokat, továbbá a (30) nyílásokat és a (39) kéményt elzárjuk és a gázokat a fölső szárítótéren át egy külön e célra alkalmazandó (a rajzon föl nem tüntetett) vezeték segélyével távolítjuk el. A (27) lemezek horony, ereszték, vagy hasonló kapcsolat által fogódznak egymásba (4. ábra), hogy a lemezek kiterjeszkedését és összehúzódását lehetővé tegyük anélkül, hogy a szárított anyag az illesztések között áthullana. Ha közvetlen fűtés helyett gőzt használunk, akkor a szárítóterek fenekeit gőzszekrények gyanánt képezzük ki és (13 stb.) csatornák által kötjük össze egymással, mimellett a tűzcsatornák alkalmazását elhagyjuk. A gőzt a fölső gőzszekrénybe vezetjük be, mire a gőz az alul fekvő gőzszekrényeken át lefelé áramlik. A leírt kemence részeit könnyen módosíthatjuk, így pl. a kotrókat az 5. ábrán föltüntetett módon is készíthetjük. Ebben az esetben a mozgatható kotró egy, a szárítótér harántirányában fekvő széles meghajlított (il) kotrót képez, melynek egyenes alsó része a szárítótér fenekét követi és melynek fölfelé álló részei végükön derékszög alatt meg vannak hajlítva, hogy a (23) csapokat képezzék. A helytálló kotró e példánál a (24) oldalsinek fölött van megerősítve és oly módon van kiképezve, hogy a szárítótér oldalfalai között a (41) kotró és az alsó láncág fölött megerősített (42) rúdból vagy hasonlóból két (43) kar nyílik le, melyeken a tulajdonképeni (25) kotró van megerősítve. A (25) kotró oly méretekkel bír, hogy a (41) kotró a (25) kotró alatt szabadon tovahaladhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tőzegnek, fürészpornak vagy más kis részekből álló, vagy poralakú anyagoknak egy kemencében való szárítására (esetleg elszenesítésére), jellemezve azáltal, hogy a szárítandó vagy elszenesítendő anyagot kotrók vagy hasonlók segélyével a kemencén átvezetjük, mely kotrók vagy hasonlók a szárító- vagy elszenesítő térben alkalmazott helytálló (25) kotrókon mozognak tova úgy, hogy a szárítandó vagy elszenesítendő anyagnak mindig más részei érintkeznek a kemence meleg fenekével. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, bogy az égési gázokat ugyanazon irányban vezetjük át a kemencén, mint a szárítandó vagy elszenesítendő anyagot. 3. Kemence az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, több egymásfölött fekvő és fölváltva egyik és másik végükön egymással összekötött szárítótérrel, jellemezve a szárítóterek sík feneke hosszában előrehaladó (19) kotrók, valamint a fenék fölött bizonyos magasságban fekvő helytálló (25) kotrók által, melyek az alattuk tovahaladó (19) kotrók által előrevezetett anyag fölső részének tovavezetését késleltetik és az anyagnak ezt a részét a következő kotró előtt a kemence fenekére leesni engedik. 4. A 3. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kemence fölső részén egy, a kemence hevítésére szolgáló (12) tüzelőtér van elrendezve, melyből (4, 5, 6) csatornák indulnak ki, melyek a (13, 14, 15, 16) oldalnyílásokon át fölváltva a kemence egyik és másik végén vannak egymással összekötve és a (12) tüzelőtérből áramló égési gázok részére a szárítandó anyag mozgásirányában áramlási útat képeznek. 5. A 3. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szárítótér (27) feneke a szárífcótér oldalfalaiban kiképezett (28) hornyokba kivehetően betolt öntött vaslemezből áll úgy, hogy