45169. lajstromszámú szabadalom • Szálfogókészülék szalmasajtók és effélék önműködő kötőkészülékek számára

lékhez sugárirányban hozzászorító rúgó is. Mivel tehát ezen berendezéseknél nincsen meg a feszítőrúgó okozta megterhelés, már ez okból sem áll be a befogókerék ten­gelyén kívül ható feszültség folyománya­kép egykönnyen valamelyes akadozás; azonfölül a befogótárcsa és a befogósaru közötti súrlódásra is kevéssé van kihatás­sal a befogószerkezetnek a csomózóhoz való helyzete éppen a sarura sugárirány­ban ható rúgó elmaradása folytán. Ezen előnyökkel szemben áll viszont azon hát­rány, hogy a szál feszültsége nem meg­felelő és a szerkezet működése nem oly biztos, mint a feszítőrúgóval működőké. A jelen találmány tárgyát tevő, feszítő­rúgóval és a befogósarura sugárirányban ható terhelőrúgóval ellátott szálfogószerke­zet akként van berendezve ós alkalmazva, hogy az igen könnyen kiváltható, mozgásá­ban teljes biztonsággal vezethető és a be­fogósarut a hozzátartozó rúgó a szálfogó készülék bármely helyzetében egyformán szorítja. Mindezt azáltal érjük el, hogy a befogókerék tengelyén el nem tolható és hogy úgy ez, mint a befogósaru rúgójának megerősítésére szolgáló tartóágy szilárdan vannak egy kereten, mely a csomókötésnél föllépő szálfeszültségnek engedni képes, el­helyezve. Ez alkalommal a keret a feszítő­rúgó hatásával ellentett irányban két vagy több csapszögön, amelyek a befogószerke­zetet hordó kereten kívül vannak elhelyezve, eltolódik. Ezen készüléknél tehát a befogókerék tengelye a kerékkel együtt tolódik el úgy, hogy az eltolódás semmi kihatással sincs arra, hogy a befogókerék tengelye körül el ne foroghasson. Mivel a vezetékcsap­szögeket, amelyeken a tengelyt hordó keret eltolódik, a befogókerék mindkét oldalán helyezzük el, ennélfogva a szálnak a veze­tékcsapszögek között a befogókerék kerü­letére gyakorolt húzóhatása folytán sem következhetik be akadozás, vagy megreke­dés. A saru terhelőrúgója sem juthat a fogószerkezet eltolódása folytán ferde ál­lásba, amennyiben ennek a kerethez való hozzáerősítési pontja a befogókerékkel j együtt mozog el. A befogószerkezetnek ki-I váltása különösen egyszerűen eszközölhető, amennyiben az egész befogószerkezet, azaz a befogókereket hordó tengely, valamint a befogósaru, iiletőleg az utóbbit a kerékhez szorító rúgó is mindannyian a mozgó keretre vannak erősítve úgy, hogy a keretnek a vezetékcsapszögekről való lehúzása után azokra egy újabb befogószerkezet tolható. A mellékelt rajz a bejelentés tárgyának egy példaképem foganatosítási alakját tün­teti föl. Az 1. ábra oldalnézet a 2. ábrának A—B vonal szerinti metszetében, a 2. ábra fölülnézet a 3. ábrának C—D vonal szerinti metszetében, a 3. ábra előlnézet. Az önműködő kötőkészüléknek zárószer­kezete az elmozdítható (a) kereten van el­helyezve, mely keret a szilárd (c) állvány (b) csapszögein eltolható és a (b) csapszöge­ken ülő (d) rúgók hatása folytán az (f) csomózótól eltávolodni igyekszik. Az (a) keret hordja még a (h) befogókerék (g) ten­gelyét és az (i) rúgót, mely a (h) befogó kereket övező (k) befogósarut az előbbihez szorítja. Miután az egyik szálvéget a (h) kerék­nek a (k) saruhoz legközelebb eső rovátká­jába helyezzük, a kereket egy a rajzban föl nem tüntetett kapcsolókilincs és az ezzel mereven összekötött (1) kapcsolókerék se­gélyével olyképen forgatjuk el, hogy a ro­vátka által magával vitt szál a (k) befogó­saru alá jut és a kerék és a saru között befogva rögzítve marad. Ezután a tű se­gélyével a (h) kerék következő rovátkájába a másik szálvéget helyezve, az előbb leírt módon ismét elforgatjuk a kereket úgy, hogy ekként a másik szálvéget is rögzít­jük. Ekkor jön működésbe az (f) csomózó, melynek forgása folytán a szál megfeszül és a szokásos módon csomókötés áll elő. E közben a csomózó erősen megfeszíti a szálat s miután a szál a kerék és saru közé van befogva, a megfeszítése folytán előálló húzási erő a befogószerkezetre hat. Az (a) keretnek a (b) vezetékcsapszögeken való rúgós elrendezése folytán a szál húzó

Next

/
Thumbnails
Contents