45164. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú váltakozóáramú mótor

— 2 — Minthogy továbbá a motornak az egyik alakról a másikra való áttérése mindkét esetben majdnem egyenlő fordulatszámnál következik be, bizonyos terhelésnél a centrifugál szerkezetnek rezgő mozgása léphet föl és a mótor működésének változékonyságát okozhatja. A jelen találmány tárgyát továbbá oly centrifugál szerkezet elrendezése képezi, mely a kommutátormótorról az indukciós motorra való áttérést meggátolja mindaddig, míg a fordulatszám el nem éri vagy túl nem haladja a synchron járás fordulatszámát, de az indukciós motornak kommutátormotorrá való átváltása csak akkor következhetik be, midőn a fordulatszám tetemesen kisebb a synchron járás fordulatszámánál. Ezáltal a mótor gyorsulása közben túlságos sok áramot nem fogyaszt és mint indukciós mótor teljes erejét fejtheti ki, mivel rezgések az egyik alakból a másikba való áttérés közben kikerülteinek. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja van föltüntetve, az 1. ábra a találmány szerinti mótor egy részének hosszmetszete, a 2. ábra a mótor áramkörének vázlatos képe. A (4) és (5) tartókban (1. ábra) kiképezett (2) és (3) csapágyakban az (1) tengely van ágyazva, melyre a (6) és (7) tárcsák vannak fölékelve. Ez utóbbiak a lemezekből összeállított mágnesezhető (8) armaturamagot és a (9) kommutátor hengert hordják. A (6) tárcsa sugárirányú karjai közé benyúló (12) és (13) karokkal bíró (11) gyűrűs keret a (10) csavarorsók segélyével van a (6) tárcsa egyik végéhez erősítve. Két (15, 16) szögemeltyű, mely ugyancsak a (6) tárcsának sugárirányú karjai között van elhelyezve, a (12) és (13) karokhoz csuklósan van erősítve ós a (17) és (18) spirálrugók által rendesen a föltüntetett helyzetben tartatik, mely rúgónak megfelelő végei a (15, 16) szögemeltyűnek (19) karjaihoz, míg az ellenkező végek a (20) gyűrűs orsók segélyével a (11) kerethez vannak erősítve, ahol a rugóknak feszültsége szabályozható. A (15 16) szögemeltyűknek (21, 22) karjai az (1) tengelyen lazán ülő (24) karmantyúnak kinyúló (23) karjaival csap segélyével akként vannak összekötve, hogy meghatározott hosszirányú elmozgás lehetséges. A (24) karmantyú fölött a (25) gyűrűs keret van lazán elrendezve, mely a (2) csapágy (26) testének belső végét veszi körül és mely a (27) pecek által gátoltatik az elforgásban. A (25) keret külsején, de ettől elszigetelve a (28, 29) vezető szegmensek vannak elrendezve, melyeket több (30, 31, 32, 33) és (34) kefe (2. ábra) súrol. A kefék a (26) csapágytest (1. ábra) belső vége által hordott, de ettől elszigetelt (35) konzolra vannak fölszerelve és a 2. ábrában jelzett módon vannak a mótor tekercseivel összekötve. Mint ezen ábrából kitűnik, a térmágties tekercselés négy (36, 37, 38) és (39) tekercsből áll, melyek akként vannak párhuzamosan kapcsolva, hogy nyolc pólust alkotnak, midőn a (15, 16) emeltyűk (1. ábra) a teljes vonalakkal rajzolt helyzetet foglalják el. Ennek megértésére, kövessük a mótor áramköreit, melyeknek egyike a (40) tápvezetékből kiindulva a mágnestekercselésnek (36) és (38) tekercsein és a (41) armatúrán, míg a másik a (40) tápvezetékből kiindulva a (30) kefén, (29) vezető szegmensen, a (34) kefén a mágnestekercselésnek (37) és (39) tekercsein, a (31) kefén, a (28) vezető szegmensen és a (41) armatúrán át vezet. A téráramkörök az armatúrának (42) kapcsában egyesülnek és ennek következtében sorba vannak vele kapcsolva. Ha a szögemeltyűk a centrifugális erő folytán helyzetükből kimozdulnak, a (28) és (29) szegmensek a 2. ábrában vonalkázva föltüntetett helyzetbe jutDak és a mágnes tekercselésnek (37) és (39) tekercsei reverzáltatnak, míg a mótor armatúrájának mellékköre támad. A (36) és (38) tekercseken át záródó áramkör ugyanaz marad, mint előbb, míg a másik áramkör a (30) kefén, a (29) szegmensen, a (31) kefén a mágnestekercselésnek (39) és (37) tekercsein, a (34) kefén, a (28) szegmensen, a (32) kefén és a (41) arma-