45124. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető formaszekrény megosztott falakkal

— 2 — csoló- é3 összekötő szerkezet minden illeszkedési helyen két vagy több egymás fölött fekvő kivitelben alkalmazható. A csömöszölés és öntés alkalmával föllépő hosszirányú nyomást a (h) szorítókapcsok, a harántirányban föllépő nyomást pedig, mint már említve volt, a (c) toldatok veszik föl. A homlok- és oldalfalak a szükséghez képest minden fáradság nélkül hosszabb vagy rövidebb falakkal cserélhetők ki és így a formaszekrénynek bármilyen nagyság adható. Hogy a száradás alkalmával fejlődő gőzök minden irányban lehetőleg szabadon elszállhassanak, a szekrény falain (1) nyílások vannak alkalmazva, míg a (k) bordák a falak szilárdítására szolgálnak. A szekrény részei önthetők vagy sajtolhatok. A találmány szerinti formaszekrény fő előnyei a következők: A szekrény összerakása igen egyszerű és ennélfogva kevés időt vesz igénybe. Az öntés befejeztével a szekrény a formáról kevesebb fogással levehető, mintáz eddigi formaszekrényeknél lehetséges volt A szekrénynek a homlok- és oldalfalak kellő megválasztása által tág határok között tetszőleges alak és nagyság adható. A találmány a legkisebb méretű szekrényeknél pl. formázó gépeknél is előnyösen alkalmazható. A gyakorlatban a négyszögletes szekrényalak a legszokásosabb úgy, hogy a leírt és föltüntetett szekrény úgyszólva az alapalakot képezi, melyből fiz egyéb speciális célokra szolgáló kerek, sokszögű stb. formaszekrények minden nehézség nélkül levezethetők. A szekrény két vagy több részből is állhat, azonban az illeszkedő fölületek összekapcsolása ugyanaz marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szétszedhető formaszekrény megosztott falakkal, jellemezve azáltal, hogy a szekrényfalak végein egyoldalúlag keskenyedő alámetszett (f, g) szemölcsök vannak kiképezve, melyek egymáshoz illesztett helyzetükben ékalakú kiugrásokat alkotnak és (h) szorító kapcsok segélyével foglaltatnak egymáshoz, melyek ék- és fecskefarkalakú horonnyal vannak ellátva. 2. Az 1. igénypontban védett formaszekrénynek egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a (b) homlokfalak mindegyik vége egy-egy (c) toldatot hord, mely az oldalfal végének egy megfelelő (d) mélyedésébe fekszik, másfelől pedig két (e) orrot hord, melyek a (d) mélyedés fölött és alatt az oldalfal mögé nyúlnak. (1 rajzlap melléklettol.)