45115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kazánkő-képződés megakadályozására

Megjelent 1909. évi május üó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45115. szám. V/e/S. OSZTÁLY. Eljárás kazánkő-képződés megakadályozására. BRÁZDA TIVADAR GS. KIR. ÁLLAMVASÜTI FÖLÜGYELŐ AMSTETTENBEN. A bejelentés napja 1907 november hó 19-ike. Elsőbbsége 1907 junius hó 11-ike. JeleD találmány eljárásra vonatkozik, mely a kazánkőképződés megakadályozására vagy helyesebben mondva arra szolgál, hogy gőzkazánok, valamint egyáltalán nyomás alatt álló tartányok falain a lerakodásképződést megakadályozza. Ezen eljárás abban különbözik az eddigelé ismeretessé lett vegyi és mechanikus eljárásoktól, hogy a tápvizet pótlékok nélkül oly alakban visszük a kazánba, mely alakban a lerakodás-képződést megakadályozza. A tápvízből ugyanis a kazánba való bevezetése előtt az esetleg benne lévő kőképzők, azaz főleg a,bikarbonátok'finom könnyen úszó lebegő anyagok gyanánt lecsaphatnak. Ezt azáltal érjük el, hogy a tápvizet nyomás és erős keringés mellett 100 fokon túl előmelegítjük, illetve előfőzzük. Ha a tápvíz nagy mennyiségű esetleges kőképzőket tartalmaz, akkor bizonyos kőképzőket már 100° C. alatt is lecsaphatunk és az eljárást már ezen hőmérsékletnél is foganatosíthatjuk. Az erős keringtetés mellett való előmelegítést pl. a tápvíznek fűtőgőzzel való közvetlen keverése által létesíthetjük, azaz a fűtőgőzt örvényképzés mellett sok helyen hagyjuk a tápvízbe belépni, miáltal a víz a gőzzel bugyborékolás mellett bensőén keverődik, mimellett a bikarbonátok oldhatatlan anyagok gyanánt lecsapatnak. Hogy a lebegésben lévő anyagok az eljárás hatásához szükéges finomsággal bírjanak, a csapadékokat képződésük pillanatában az összes vízrészecskék hatásos összekavarása által a legfinomabb por alakjára kell szétfőzni. Ezen igen finom részecskék csak körülbelül 1000-szeres nagyítás mellett láthatók. Ennek folytán ügyelni kell arra, hogy a folyamat ne szakíttassék meg igen korán. Ha a vizet az ezen alakban lecsapott kőképzővel a gőzkazánban vagy más nyomás alatt álló tartányba bevezetjük, akkor a bevezetett víz a kazánvízzel keverődik és, mint azt. a tapasztalatok mutatták, oly hatásos szert képez, mely szilárd kazánkőnek, gázbuborékoknak stb.-nek a kazánfalon való lerakodását mechanikus módon megakadályozzák. amennyiben az említett részecskék a kazánban még képződő csapadékokon mint szulfátokon stb. valamint magán a kazánfalon folytonosan súrlódnak és a csapadékokat nem engedik nyugalomba jutni és így ezek leülepedését megakadályozzák. Ugyanezen hatást érjük el akkor is, ha a fönt leírt folyamattal kapott csapadékot