45074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg szárítására természetes vagy mesterséges úton létesített légáram alkalmazása által

Megjelent 1909. évi május JUó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 45074. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás tőzeg szárítására természetes vagy mesterséges úton létesített légáram alkalmazása által. FREIHERR VON VERSCHUER ÉS FREIHERR VON MORSEYPICARD CASSELBEN. A bejelentés napja 1908 julius hó 22-ike. Elsőbbsége 1906 március 20-ika. Az eddigi eljárásoknak, melyekkel a formatőzeget légszárítással égethető állapotba hozták, az a hátrányuk van, hogy a íölhalmozási és átrakási költségek igen nagyok. A tőzeg szárítása is sok időt vesz igénybe, azonkívül a nedves idő jelentékeny károkat okoz, időnkénti a szárítást teljesen lehetetlenné is teszi. Az ismeretes eljárásoknál a tőzegrakásoknak a végleges szárítás céljából valófölhalmozása el nem kerülhető. A jelen találmány tárgyát képező eljárás a szabadban vagy födött helyiségekben eszközölt ezen fölhalmozást szükségtelenné teszi. A formagépből kikerülő tőzieigdarabokat a fölületük megkeményítése céljából először természetes vagy mesterséges úton létesített erős légáramnak vetjük alá, eZ(után a mérsékelten megkeményedett tőzegdarabokat lefelé keskenyedő, tölcséralakú tornyokba öntjük, melyek erős természetes vagy mesterséges légáram létesítésére alkalmas berendezéssel (magas kémény vagy ventilátor) oly módon vannak, összeköttetésben, hogy a leveigő a tőzeggel szemben mozog. A tornyok alul önműködően záró elzáróberendezéssel vannak el-látva, mely lehetővé teszi, hogy az eléggé megszárított tőzegdarabokat szállítás céljából alulról betolt szállítóedényekbe közr vetlenül berakhassuk. Az alul elszállított száraz tőzeg helyét i a fölül lévő, tökéletesen még meg nem j szárított tőzegdarabok foglalják el és az alsó rétegek után haladnak és csakis az alsó részükön légbeáramlási nyílásokkal ellátott tornyok tölcséralakjánál fogva, esetleg fölmelegített légárammal szemben haladnak, mely légáramnak sebessége azon helytől kezdve, hol a tőzeg a szárítót elhagyja, azon helyig, hol a szárítóba lép, csökken. Az aknatérnek lefelé való szűkülése álltai és azáltal, hogy a légáram az alsó szűkített részien lép az aknába és a fölső részén vonatik el, azt érjük el, hogy ennek a légáramnak az akna fölső részén, azaz ott, hol a szárítandó tőzeg betöltetik, a legkisebb intenzitása van, ezzel szemben lefelé erősbödik úgy, hogy a tőzeg megkemény edésének és összezsugorodásának növekedésével r övekedő erősségű légáram hatásának tétetik ki. Ha a szárítás eleitől fogva túlerős lenne,