45062. lajstromszámú szabadalom • Újítások betűöntőgépeken

A (49) matrica (9. ábra) négyszögletes lapos lemezből áll, mely egyik nagyobb lapjában betűvel vagy kölyűvel van ellátva. A matrica a matricatartóban, ebben pedig az (50) tolóka van elrendezve, mely utóbbinak mindegyik oldalán egy-egy (51) horony van kiképezve, melyekbe a (3) állványon elrendezett (52) vezető lécek hatolnak be oly célból, hogy az (50) tolókának mozgása pontosan vízszintes, a formára merőleges legyen. A matricának függélyes helyzetét a tolókán fordított (T) alakjával biró (53) tömb vagy matricafogó szabályozza be (9. ábra), melynek egyik karja a matrica alá nyúlik és azt megtámasztja. Az (53) tömb a tolókának fenék- és mellső részében elrendezett kamrában vagy hasítékban van ágyazva és a tolókának oldalaival együttműködő oly elemekkel van ellátva, melyek a tömbnek kívánt függélyes elállítását teszik lehetővé. Az (54) csavar összeköti a tömböt a tolókával és a tömb függélyes helyzetének szabályozására szolgál, ekként alkalmas berendezéssel bírunk arra nézve, hogy a matricán lévő betűt a formához képest pontosan beállíthassuk. A matricának a tömbbe való befogására szolgál az (53) tömb alkalmas vezetékeiben ágyazott (55) támasztó tömb, míg a hajlított (56) lemez, mely az (53) tömbnek fölső részére van erősítve, az (55) tömböt helyzetében megtartja. A (49) matrica az {55) tömbnek (57) hornyába van betolva, a matricának alsó élét pedig az (53) tömbnek hajlított (58) nyele fogja meg, minek folytán a matrica számára oly ágyazás van létesítve, mely megakadályozza, hogy az az (53) tömbön függélyes vagy oldalas irányban elmozogjon. A mellékelt rajzokban föltüntetett fajtájú matricák rendesen egyenlő nagyságban készülnek, függetlenül az ezek segélyével előállított betűk nagj'ságától, a betűk pedig rendszerint bizonyos távolságban vannak a lemeznek egyik szélétől elrendezve és rendesen bizonyos számú «tűzés»-nek, «köz»nek vagy «szedés»-nek felelnek meg/ A gépnek részletezett szerkezeti elemei, ! csak egyszerűbb föltüntetés kedvéért vannak a rajzban ily fajtájú matricáknak megfelelő elrendezésben bemutatva, természetesen azonban, hogy a gép tetszőleges jellegű matricáknak megfelelően sokféleképpen módosítható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege megváltoznék. A függélyes irányban elmozdítható (19) elem mellső élén bevágással bír (9. ábra), hogy az öntési állásnál a matricának úgjT nagyobb fölületével, mint egyik oldalával is érintkezhessék, amikor is megjegyzendő, hogy ezen oldalsó rész minden, a fönt említett jellegű matricára nézve ugyanoly széles. A (21) hajtólemezen az (59) segédelem van állíthatóan megerősítve, mely a formaüregen kívül működik és arra szolgál, hogy a matricának ellenkező oldalával érintkezzék oly célból, hogy a (11) és (14) részeknek (10. ábra) mozgását a (19) elem felé határolja és ekként a formaüregnek a szedésnek megfelelő méreteit szabályozza. Az (59) segédformaelemnek a (11) formarészhez viszonyított állásának szabályozására tetszőleges szerkezet szolgálhat. A föltüntetett példákban a (8) lemez és a (11) főrész között megfelelően kiképzett hasíték van elrendezve, melyben az abba pontosan beleillő (59) tömb hosszirányban mozog. Az (59) tömbnek (60) toldata benyúlik a (21) hajtólemeznek (61) nyílásába, mely utóbbi jóval hosszabb, mint amilyen a (60) toldatnak a nyílás hosszirányába eső mérete, ami azért szükséges, hogy az (59) tömb és a (21) hajtólemez között hosszirányú elállítás legyen eszközölhető. Különböző vastagságú lemezeknek egy sora (6. ábra) van alkalmazva a (61) nyílás vége és a (60) toldat közé való illesztés céljából, az összeillesztett részeknek összeszorítása és hosszirányú elmozdulásuknak megakadályozására pedig a (21) hajtólemez végébe a (62) állítócsavar van becsavarolva. Az időnként használaton kívül álló lemezeket, ha kívánatosnak mutatkozik, a (61) nyílásba, a toldatnak másik oldalán illeszthetjük be és itt rögzíthetjük a (62) csavar segélyével, ami azonban a szerkezet üzemére nézve lé-