45001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelő testeknek faszénből és kötőanyagokból való előállítására

Megjelent 1909. évi májtts hó 8-án. MAGY. KIR SZABADALMI jBa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 45001. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás szigetelő testeknek faszénből és kötőanyagokból való előállítására. NOODT VALENTIN ALLÜT KERESKEDŐ HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1908 augusztus hó 4-ike. Elsőbbsége 1907 április hó 16-ika. Aprószemű és poralakú parafát és kokszot, valamint szénport tudvalevőleg már egyesítettek nagyobb testekké, nevezetesen lemezekké, táblákká, csészékké stb., melyeket főként szigetelési célokra használtak. Ezen anyagok darabosak, nevezetesen golyó- vagy poralakúak lehetnek, azonban a kötőszerekkel minden esetben tömör egésszé nyomandók össze, melynek csak igen kis likacsai vannak. A tőzegpornak, kötőszer segélyével, testekké való egyesítése szintén ismeretes és az aprószemű vagy por alakú tőzegrészecskéknek ez esetben is szorosan egymásra és egymás mellé kell feküdni ök, hogy tartós testek képződjenek. Továbbá a szalma alkalmazása is ismeretes, azonban a Bzalmaszálak legföljebb csak akkor alkothatnak ellenálló testeket, ha nagy nyomással, nemcsak összezúzatnak, hanem szorosan egymásra is sajtoltatnak. Levegőben gazdag testeket egyik esetben sem lehetséges előállítani, mivel az aprószemű, poralakú vagy szálas részecskék nem egyesíthetők oly módon, hogy közöttük légterek maradjanak. Sok esetben' azonban nagy likacsosságra volna szükség. A találmány abban áll, hogy faszénrészeket, melyek leveles vagy sziláDkos alakúak lehetnek, folyékony kötőszerek és nyomás segélyével testekké (táblákká, csészékké lemezekké, téglákká) egyesítünk. Például a leveles vagy szilán kos faszénrészeket szurokból, gyantából vagy aszfaltból álló folyékony fürdőbe visszük és az egész tömégát erősen kavarjuk, mim ellett a mennyiségi arányokat úgy választjuk meg, hogy a folyékony kötőanyag teljesen a faszénrészekhez tapadjon és azokkal együtt majdnem száraz tömegnek tűnjék föl, melyet azután alkalmas formákba helyezünk és testekké sajtolunk. A faszénrészek a kötőszerrel való összenyomás által leveles alakjukat legnagyobb részben elveszítik ugyan, de azért nem változnak meg annyira, hogy az aprószemű vagy poralakú anyagok módjára egymásra és egymás mellé feküdve, tömör egészet alkossanak, hanem többékevésbé tűalakúak maradnak és együttesen igen sok levegőt tartalmazó szilárd szövedéket alkotnak. Másfelől a leveles alaknak pálcás vagy tűszerű alakká való átváltozása azért előnyös, mert a levelek könnyen légterek nélkül rétegeződnének egymásra, vagy pedig ott, hol cBak széleikkel érintkeznek, csak kevéssé kötődnének öBSze és túlnagy légtereket alkotnának. Mint a széntestek általában, a találmány szerint előállított faszéntestek a más anya-