44901. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a folyadékoszlopok mozgásának megtartására hydraulikus szivattyúk löketváltozása alkalmával

— 2 nyomó vezetékből kormányoztatik. (h) az elhasznált víz elvezetésére szolgáló vezeték. A (c) nyomószelepek tokjaihoz csatlakozik a közös (íj nyomószélüst, amelytől a (k) szállító vezeték ágazik el. Valajmely helyen a háromszoros (1, m, n) henger van elrendezve; ezen hengerek közül (1) \a, (h) vezetékkel, (m) az (i) nyomólégüsttel és (n) a (g) nyomóvízvezetékkel áll kapcsolatban. Ezen henger ekben egy közös (11, ml, nl) dugattyú mozgattatik. Az (ml és nl) nyomófölületek körülbelül úgy viszonylanak egymáshoz, mint ,a szállítóvezetékben uralkodó nyomás a nyomóvízvezetékben uralkodó nyomáshoz. A berendezés működése a következő: Ha a például az (o) keret által egymással mereven összekötött két (d) plungeraz egyik vagy másik holtponthelyzetbe jut és az (f) kormánymű által a (g) vezeték nyomóvize a szivattyútól elzáratik, akkor a (g) vezetékben lévő nyomóvíz csak az (nl) dugattyúra hat és azt eltolja; minthogy azonban a többi (11, ml) dugattyúrész kénytelen (nl) mozgását követni, egyrészt az(mjben lévő víz az (i) nyomó légüstbe, másrészt az (l)-ben lévő víz a (h) vezetékbe szállíttatik, azaz a vízoszlopok a (d) plungerek megállásának kezdetén a nyomóvíz által mindaddig egyenletes mozgásban tartatnak, míg a vízoszlopok mozgása aplungerek megfordulása folytán folytattatik. Az átkormányzás után és miután a mozgatható szivattyúrészek tehetetlenségi nyomatéka leküzdetett és a szivattyú ismét mozgásban van, az (nl, ml, 11) dugattyúk ismét kezdeti helyzetük felé haladnak vissza, mimellett az előbb a szállító vezetékbe és visszvezetékbe nyomott víz ismét az (m), illetve (1) hengerekbe, az (n) henger által fölvett víz pedig ismét a nyomó vezetékbe lép vissza. Hogy ez esetleg ne túlhirtelen történjék, az (n) hengeren vagy a másik két henger egyikén vagy mindhárom hengeren valamely fojtóberendezés, pl. a 2. ábrán föltüntetett alkalmazható. A víz az (r) fojtószelepen és az (s) visszacsapó szelepen át szabadon beléphet, de a visszalépésnél csakis az (r) fojtószelepen át juthat vissza, melyet úgy lehet beállítani, hogy a visszalépés a szivattyú egész löketére vagy annyira, amennyire a szivattyú nyugodt mozgása azt megkívánja, oszlik meg. Hogy az átkormányzás után a szivattyú tehetetlenségi nyomatéka biztonsággal és gyorsan legyőzessék, az (ml) dugattyú keresztmetszete kissé nagyobbra vehető, mint amily viszony a szállító plunger és erőplunger viszonyának megfelel; ezenkívül rúgó, emelő vagy kataraktus által külön terhelés is alkalmazható. A szivattyú hydraulikus hajtásának kormányzása ismert módon magával a szivattyú mozgásával és segédkormányművel eszközölhető, a megállítás pedig a szivattyú által és az átkormányzás a berendezés dugattyúinak mozgatása által is eszközölhető. Természetes, hogy az egyes részek elrendezése a mindenkori szükségletnek megfelelően történhet, anélkül, hogy a találmány lényegén valamit változtatni kellene. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a vízcszlopok mozgásának megtartására hydraulikus üzemű szivattyúk löketváltozása alkalmával, azáltal jellemezve, hogy a löketváltozás alkalmával úgy a szállított vízoszlop, mint az erővezeték elhasznált vize az üzemnyomás segítségével egyenletes mozgásban tartatnak. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve egymástól független három (1, m, n) hengertér alkalmazása által, melyek elseje az elhasznált víz vezetékével, másodika a szállító vezetékkel, harmadika pedig a nyomóvízvezetékkel áll kapcsolatban úgy, hogy a hengerekben mozgatható közös (11, ml, nl) dugattyútest, mely a löketváltozás alkalmával föllépő nyomóvízemelkedés által terheltetik, a szállító vezetékkel és az elhasznált víz vezetékével összeköttetésben lévő víz kiszorítását eszközli. 3. A 2. igényben védett berendezés foganatcsítssi alakja, azáltal jellemezve, hogy a visszaáramló víz útjába fojtóberende-