44900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotografikai és fotomechanikai három- és sokszínnyomáshoz való lemezek előállítására

ben még kissé erősbitjük, a pirosat pedig ( alapos kijavításnak vetjük alá. Itt lép érvénybe az új retus módszer. A piros lemezt a retusáló keretbe tesszük és a monochrcm-pozitiv azon helyeit, melyek intenzív színnel bírnak és az eredetinek erősségi fokával legyezők, lehetőleg átlátszó oly födőszerrel vonjuk be, mely úgy a színoldatot, mint a legyöngítő f olyadékokat át nem bocsátja, a zselatinrétegre nézve pedig közömbös (pl. erős szesztartalmú sel• lakoldat). A sötétpiros vagy hasonló helyek bevonatása után a pozitivot a legyöngítő oldatba (mely boraxot, kristályos ecetsavat, chlórt stb. tartalmazhat) helyezzük és a pozitivot addig halványítjuk, míg csak a bevont helyekhez, legközelebb, fekvő piros tónusok az eredetinek megfelelő erősségben létre nem jönnek. Ezután a lemezt kivesszük és a födőszerrel azon legyöngített helyeket vonjuk be, melyeknek színerőssége megfelelő és semmiféle további legyöngítést nem kívánnak. Ezen bevonás után a lemezt újra a legyöngítő fürdőbe tesszük és mivel az előbb bevont helyek, miután a födő réteg átlátszó, teljesen tisztán láthatók, a még j szükséges azon legyöngítesi fokot könnyen megítélhetjük, melyre a további világosabb részeknél még szükség van, mivel a teljes monochrom-pozitiv, semmi részlet eltakarva nem lévén, a kijavítás alatt, az eredetivel összehasonlítható. Háromszori, esetleg négyszeri levonás az azt követő legyöngítéssel elegendő arra, hogy oly piros képet, mely tele volt hiányokkal, oly álla- j pótba hozzunk, h-ogy (összes színfokozatai az eredetiben tartalmazott színfokozatokkal teljesen egyezzenek. Körvonalak és finom részletek a legpontosabban adhatók vissza, de egy javító ecset segélyével a legjobb elsimítások és átmenetek is elérhetők. A kék lemezzel teljesen hasonlóan járunk el. Itt némely hely, miután a lemez, mint föntebb említettük, át volt retusirozva, nem eléggé intenzív. Az egész rajzot ezen a helyek kivételével bevonjuk és a kék pozitivet újra a kékszínoldatba helyezzük azon célból, hogy azt azután a túlgyönge részletek elegendő födéséig bent hagyjuk. A lemezeket végül alkoholtartalmú bevonószerek vagy lakk .alkalmazása esetén pedig terpentinolajba helyezzük és azután a bevonó szerektől megszabadítjuk, végül pedig a lemezeket pontosan egymás fölé helyezve, a retusáló keretbe tesszük. Az eredetivel való összehasonlítás után, ha a munkát némi gonddal és hozzáértéssel eszközöltük, semmiféle vagy csak kevés hibának szabad mutatkozni; utóbbi esetben az eljárást még egyszer ismételnünk kell, hogy így az eredeti képet tökéletesen elérhessük. Közvetlenül világos, hogy a vegyi retus ezen módszere által az eredeti kép karakterét nemcsak színhatás szempontjából érjük el tökéletesen, hanem, ami végtelenül becses, a művész egész egyénisége, technikája, ecsetkezelése egyáltalán minden finomsága megőriztetik, egészen ellentétben a negatív vagy pozitív ismeretes retusával vagy papirpozitivok 'átfestésével, melyeknél az eredetinek gyakran minden finomsága veszendőbe megy. Belátható továbbá, hogy ezen új módszer, melynél a monochrom pozitivek vegyi úton retusiroztatnak, rendkívül biztos és hogy hibák nem csúszhatnak be, miután a retusőr az egész legyöngítő és erősítő folyamatot áttekintheti és a pozitivoknak egymásra való helyezésénél mindig összehasonlíthat, a képet tehát az. egyes javítási időszakokban maga előtt mindig a helyes színekben látja és az eredetivel összehasonlíthatja. Az így nyert, most már tökéletesen hű színárnyalatokkal biró monochrom pozitívból, fénynyomás, íréznyomás stb. számára való félárnyalatú negatívok stb. vagy kő-és könyvnyomás számára való rácsnegativok is készíthetők. Ha egyrészt az eredeti részletnegativoknak szűrője, másrészt a monochrom-pozitivok színei az alkalmazandó nyomtatási festékhez helyesen vannak megválasztva, akkor a nyert nyomólemezeken a retus vagy az utánjavítás már csak nagyon je-