44893. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a sürgönytitok biztosítására közönséges és drótnélküli táviratozásnál

tetszőleges (63) kontaktus, a (100) vezető, a (97) vezető és (82) kommutátor által képezett áramkört. Minthogy a (62) elektromágnes mindegyik hullámra fegyverzetét magához vonja, az (59) görgő az (58) szalagot mindig akkor szorítja az (57) nyomtató kerékhez, mikor a nyomtató keréknek szögelfordulása a föladó állomás (55) kere-kének szögelfordulásával egyenlő; ily módon az (58) szalagra mindig a megfelelő betű nyomtattatik. Az (57) nyomató keréknek ós az (54) tengelyre ékelt (63) kontaktuskeréknek szögelfordulása ugyanakkora, mint a föladó állomás (55) kerekének szögelfordulása, mivel a két óramű az első betűnek megfelelő hullám által egyszerre indíttatik meg és a két állomás ugyanannyi számú lyukkal ellátott (51) ráccsal lévén fölszerelve, az (53) alaszok egyenlő számú fordulatot végeznek és így az (55) és (57) kerekeket egy fordulatnak mindig ugyanannyiad részével engedik elforogni. A szalag perforálására tetszőleges rendszerű perforáló gépet alkalmazhatunk. Könynyen belátható, hogy a többi fölfogó állomás, ha a (73) kapcsolót zárva is tartaná, a sürgönyt nem foghatja föl. Ha az állomások úgy föladó, mint fölfogó állomásként alkalmaztatnak, akkor mindegyik állomásnak annyi ráccsal kell bírnia, hogy bármely állomás bármely másik állomással közlekedhessék. Ha tehát az állomások száma «n», akkor mindegyik állomásnak legalább n — 1 ráccsal kell bírnia, vagyis az összes rácsoknak száma «n» állomásnál n (n—1) lesz. De mivel két-két meghatározott állomás közötti közlekedésre mindig ugyanazon rácsok alkalmazhatók és pedig tekintet nélkül arra, hogy ezen állomások, melyike kezdeményezi a közlekedést, következőképpen az összes n (n—1) rácsnál az egymástól eltérő rácsok száma az egész rácsszám felére redukálható, vagyis —— lesz. így mindig csak egy meghatározott (az illetékes) állomás kozlekedhetik az egyik vagy másik föladó állomással és viszont, mivel a többi fölfogó állomásnak akasza majd különböző, sokszor válik szabaddá és igy nyomtató kerekük más ívdarabokkal forog el, mint az összehangolt két állomásnak nyomató kereke. Ha lehetővé akarjuk tenni, hogy az egyik föladó állomás bizonyos esetekben egyszerre közlekedhessék az összes állomásokkal, amint az pl. a tengerészeinél szükségessé válhatik, akkor mindegyik állomásnak dobján a (40) kontaktuson kívül (5. ábra) egy másik félkörön a (122) kontaktust rendezzük el, mely igen közel fekszik az x—x alkotóhoz. Ennek megfelelően a föladó állomáson az (56) perforált szalag lyukasztásának olyannak kell lennie, hogy a fölhívó hullámok a (122) kontaktus hatásos helyzetének megfelelő pillanatban indíttassanak. A balanciert befolyásoló (22) lemez a 9. ábrában látható módon az (a) kilinccsel helyettesíthető, mely a (18) karhoz kapcsolt és a (c) rúgó hatása alatt álló (b) bütyökkel bír (9. ábra). A leírt állomásoknak (38) dobját a 10. ábrában föltüntetett (d) tűvel helyettesíthetjük, melynek végén az (e) kontaktus van elrendezve és mely az (f) pecekre ható (32) excenter segélyével a (gj ív mentén mozgatható, melyen a jelző elektromágnesekkel összekapcsolt (h) kontaktusgombok kettős csoportokban vannak elrendezve. Ezenkívül a gátló gácsrendszert is módosíthatjuk és pedig akként, hogy az (51) rács és az (53) akasz közé (10. ábra) az (1) gátlót iktatjuk, mely az (53) akasz mozgását az (1, k) fokokkal szabályozza. Amidőn a gátló az (51) rács fogából kikapcsolódik, az említett gátló az akasznak nyomása alatt ismét horizontalis helyzetébe tér vissza, míg a gátló kiszabadul, hogy egy teljes fordulatot végezzen. Az akasznak (11) tengelyére az (m) henger van erősítve, mely két radialis (n, n) rudat hord, melyek a hozzájuk erősített két (q, q) kontaktusrúgónak szabályozására szolgáló (o, o, p, p) állító csavarokkal vannak ellátva. Az (n) rudak között az (e) villa van csuklósan elrendezve, melynek ágai közé az (s) coherer van szerelve; ez utób-