44892. lajstromszámú szabadalom • Önműködő bevételező távbeszélőállomás

— 2 — Hogy a beszélgetés befejeztekor a (k) csapó iámét azon helyzetbe kerüljön, mely­ben a mikrofon áramkört megszakítja, egy (m) tolórudat alkalmazunk, mely egyik irányban, a hallgató kagyló fölfüggesztése­kor, ennek súlya által, a másik irányban pedig a hallgató kagyló leemelésekor ön­súlya vagy egy rúgó által mozgattatik. Az (m) rúdra erősített lengő (n) menesztő egy rúgó, vagy pl. egy kar és (nl) súly által mozgattatik a (k) csapó felé. Ezen moz­gást egy rögzített (o) pecek határolja, mely­hez az (n) menesztő, mint az 1. ábrából kitűnik, emelt helyzetben egy szélesebb részével ütközik úgy, hogy a (k) csapót nem érheti eJ. Ha azonban a hallgató kagyló leemeltetik, akkor az (m) rúd az (n) me­nesztövel lefelé mozogván, utóbbinak kes­kenyebb része fekszik az (o) pecekhez úgy, hogy fölső részével a (k) csapó alá kerül, mint ez a 2. ábrából látható. Ha tehát a beszélgetés befejezte után a hallgató kagyló visszafüggesztetik, akkor az (m) rúd áz (n) menesztővel fölfelé mozog s ez utóbbi a (k) csapót annyira emeli, hogy azt az (il) orr rögzítheti. Ezután az (n) menesztő szé­lesebb része kerül az (o) pecek mellé úgy, hogy a menesztő oldalt szoríttatik és ismét az 1. ábrabeli helyzetbe jut. Az (m) rúd­nak a hallgató kagylóval való megemelése tetszég szerinti módon eszközölhető, pl. a (p) emelő által. Az érme a jelen példa ese­tében az (e) ütközőn való túlhaladása után a (c) csatornán keresztül közvetlenül a pénztárba hullott. Ezen egyszerű szerkezet különösen oly önműködő központokhoz való kapcsolatra alkalmas, ahol a hívó fél a kivánt számot önmaga állítja be. Minthogy a hívó fél a hivottat bármikor hallhatja, a pénzt csak akkor kell bedobnia, ha a hívott fél jelent­kezik, ilyenkor tehát a pénz azonnal be­vételezhető. Közönséges kézüzemű központoknál, ahol a kivánt számot először egy kezelővel kell közölni és azután be kell várni, hogy e szám le van-e foglalva, vagy jelentke­zik-e, szükséges arról gondoskodni, hogy oly esetben, mikor a kivánt kapcsolás nem létesíthető, a bedobott érme visszaadassék. Ezen célból a készülékben egy második lengő, egyenlőtlen karokkal biró (q) emelő van elrendezve, mely fölfüggesztett hall­gató kagyló mellett az 1. ábrabeli hely­zetet foglalja el, mikor is alsó vége egy kissé benyúlik az érmecsatornába. Ha a hallgató kagyló leemeltetik, akkor az (m) rúdnak lefelé való mozgásakor annak (ml) ütközője a (q) emelő rövidebb karját le­szorítja s az emelőt a 2. ábrabeli helyzetbe hozza, mely helyzetben a (q) emelő nyug­helyet képez az (e) ütközőn túlhaladott érme számára, mely másrészt egy (h) relais (g) fegyverzetével kapcsolt (r) kar (s) orra által tartatik az érmeesatornában elrende­zett (b) bemetszésben. Ha az érmét nem létesített kapcsolás folytán vissza kell szol­gáltatni, akkor a központ áramot küld, mely a (h) relaist működteti a az (s) orrot kitéríti úgy, hogy az érme (b)-nél oldalt kieshet. Ha ellenben a relais nem hozatik működésbe, a hallgató kagyló pedig befeje­zett beszélgetés után visszafüggesztetik, akkor az (m) rúd (ml) ütközőjével fölemel­kedik, a (q) emelő pedig a rajta nyugvó érme súlya által lefelé lengettetik az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe, mely mellett az érem a (c) csatornán át a pénztárba jut­hat. A (q) emelő ezen mozgását fokozottabb mértékben biztosítandó, az (m) rudat a (q) emelő rövidebb karja alatt egy, az (ml) ütközővel analóg ütközővel láthatjuk el, mely az (m) rúd fölfelé mozgásánál a (q) emelő hosszabb karját kényszermozgásúlag viszi az 1. ábrabeli helyzetbe. Ha a készüléktől azt is megkívánjuk, hogy más állomásról való híváskor a mikro­fon áramkört érme alkalmazása nélkül zárja, akkor elégséges a lengő (i) tartót vagy köz­vetlen a (h) relais (g) fegyverzetével kap­csolni, vagy ehhez képest oly helyzethen ágyazni, hogy a fegyverzet a relais működ­tetésekor olyként működtesse az (i) tartót, hogy (il) orra oldalt lengjen s a (k) csapót leejtse. Hogy a hallgató kagyló leemelése előtt ne lehessen pénzdarabot a készülékbe dobni, az (m) rúddal vagy a (p) hallgató-

Next

/
Thumbnails
Contents