44745. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver

— 11 — tosított helyzetet foglal el (81. ábra) és a (C) hüvelyben nincs töltény (5. ábra). Hogy a fegyvert működésbe hozzuk, a (J) feszítőt a 77. ábrában pontozottan rajzolt helyzetbe forgatjuk, melyben a (j) kampó az (Y) ütközőcsa váranyát érinti és a feszítő oly helyzetben van, melyben hátrahúzható. Ha ezután a feszítőt hátrahúzzuk, míg az (f5) nyugasz kissé a (pl) elcsattantósze^ mölcs mögött fekszik és az (M) adogató (M5) toldata oly helyzetet foglal el, hogy az (F) dugattyú (f8) toldata előtt lévő térbe eshetik (55. ábra), akkor a dugattyú a megfeszített helyzet mögött kissé elreteszeltetik, mire az (0) töltényszalag bevezettetik, vagy az (M) adogató kézzel fölemeltetik, amint -ez a töltényeknek egyen,ként, kézzel való behelyezésénél történik, akkor az (M)5 toldat a dugattyú (f8) toldatával kapcsolaton kívül kerül és a dugattyút a (K) főrúgó előrenyomja, míg a (pl) feszítőszemölcs az (f6) nyugaszt érinti és a dugattyú további előremozgását megakadályozza. A fegyver most mindaddig feszítve marad, míg a (Q2) billentyűt meghúzzuk. A billentyűt azonban csak akkor húzhatjuk hátra, ha a (J) feszítőt munkahelyzeteinek egyikébe, azaz a 77. és 80. ábrán teljes vonalakkal rajzolt helyzetek egyikébe forgatjuk, aszerint^ amint önműködő vagy egyenkénti tüzelést kívánunk (75. és 76. ábra). A (J) feszítőnek munkahelyzetei egyikébe való forgatása és a (Q2) billentyű meghúzása után az (F) dugattyú előrecsapódik és a laza töltényt az (a) töltőűrbe vezeti. A dugattyú előrehaladásának vége közelében a (G) Zárolótest megállíttatik, amennyiben utóbbi az (A) cső hátsó fölületébe ütközik és a dugattyú további előre^mozgása az (E) zárolócsavaranya (El) kiugrását a záró helyzetbe forgatja. A (G) zárolótest a (H) ütőszögből kiakasztatik és pedig a (cO) fölületnek a (hl) orral való érintkezése által, mire az ütőszög és a dugattyú szabadon előremozoghat, míg a zárolótest megállíttatik. Éppén miután az (E) zárolócsavaranya záijó helyzete eléretett, az (F) dugattyú további előre mozgása a (H) ütőszöget arra készteti, hogy a csappantyúra üssön és a fegyvert elsüsse. A dugattyú előre mozgásánál az (M5) toldat a dugattyú (f9) íölületébe ütközik és az (M3) sarkot abba a helyzetbe hozza, melyben ez az (0) töltényszalagot a dugattyú hátramozgása közben előrevezetheti. Az elsütés után a gázok egy része az (A) cső (al) (csatornáján át eltávozik es az (F) dugattyút a (K) rúgó hatásával ellentétesen hátranyomja. Á dugattyú először egy kis darabon szabadon mozog hátra és pedig csak annyira,, hogy az ütőszög csúcsát lannyira hátra^húzza, míg ez a (G) zárolótest mellső fölüle téhez fekszik. E mozgás alatt a dugattyú annyira hátramczgott, hogy az (f4) fölület — melynek kezdeti helyzete a 40. ábráiban van föltüntetve — az (e4) fölülettel érintkezésbe kerül, mire a részek a 41. ábrán jelzett helyzetet foglalják el. Az(f"4, f5 és e4, e5) fölületek között © célra kis. holtmozgásról van gondoskodva. Ha ezután az (F) dugattyú tovább' hátramoziog, akkor az (E) jzárolócsavaranyát abba a helyzetbe forgatja, melyben az (El) kiugrás a 42. és 43. ábrában elfoglalt helyzetet veszi föl. A zárolócsavaranya ezután a (G) zárolótestből kireteszelhető és a dugattyú, mely ezután az (El) kiugrástól teljesen érintkezése/i kívül kerül, visszamozog, míg a kiugrás a 44. ábrán rajzolt helyzetben marad. A további hátramozgásnál a dugattyú az ütőszöget elforgatja és az ütőszög ily módon a (G) zárolótestet az. (F) dugattyúval összeköti. Ha a zárolócsavaranya a záró helyzetbe forgattatott, akkor a csavaranya az (I) kihúzó körmét erősen befelé a töltényhüvely széle fölé vezette és a zárolótest ezután, a (g7) menet emelkedése folytán bekövetkező kireteszielőforgásnál, hátra mozog. E mozgás közben a töltényhüvely meglazíttatik, mimellett egyidejűleg az (I) kihúzó körme a töltényhüvellyel szoros kapcsolatban tartatik. Ha ezután a zárolócsavaranya a (G) zárolótestből teljesen kireteszieltetett, akkor az (I) kihúzó körme is szabaddá tétetik, mire a töltényhüvely meglazul és köny-