44732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyújtott fémből való betéttel ellátott üreges testeknek plasztikus masszából való előállítására

zolt utat írja le. Minthogy a körsík egyes \ pontjainak forgási sebessége a sugárral j növekszik, a görbe iránya a kerülethez közel a sík forgási irányától mind jobban elfordul. Ha már möst a kerülethez közel az (e) szár van elhelyezve, mely a körsík megfelelő sugarával körülbelül 30° szöget zár be és melynek a forgási irányban mellső szélességi oldala a cső tengelye felé van fordítva, a tömegrészecske ezen szélességi oldalba 60° szög alatt ütközik. A szár mögött tehát az (i) öv keletkezik, melybe a tömegrészecske nem juthat, tekintet nélkül arra, hogj'' mozgását melyik pontban kezdi meg. Ha azonban a sík forgási irányát megváltoztatjuk, azaz a síkot az eredmény vonallal rajzolt (f) nyíl irányában forgatjuk, a (g)-nél lévő tömegrészecske a síkon az eredményvonallal rajzolt (h) görbét írja le. Ha a szár helyzete nem változott, a tömegrészecske a körsík kerületének minden pontjába eljuthat, mert a szár irányában mozgattatik el. A szár által tehát nem képeztetik oly öv, melybe a tömegrészecske nem juthat be. Ezen viszonyok a masszának a csőformában való hajítására mérvadók. Ha a forgási irányt úgy választjuk, hogy a berakott nyújtott fém szárai a cső tengelye felé fordított szélességi oldalukkal a forgási irányban elül fekszenek, minden szár szélességi oldalának a forgási irányra vonatkozó hátsó oldalán a szár egész hossza és szélessége mentén a szár által ernyő módjára lefödött nyomásmentes öv keletkezik. Ezen Öv a masszával csak oldalról ható nyomás által tölthető meg, ezenkívül a massza még a száraknak a forma fala felé fordított szélességi oldalairól a centrifugális erő által lehajíttatik. A nyújtott fémnek a forgási irányhoz viszonyított ily helyzeténél a csőfalban könnyen levegővel vagy vízzel megtöltött üregek keletkezhetnek, melyek a massza tömegében hólyagok és repedések, valamint laza és tömítetlen helyek képződését idézhetik elő. Ha ellenben a csőforma forgási irányát úgy választjuk meg, hogy a száraknak a cső tengelye felé fordított szélességi oldala, a forgási irányban nézve hátul fekszik, a massza a szárak irányában hajíttatik, tehát legföljebb a szárak keskeny oldalába ütközhetik. Az eredő erő, mely a massza odahajítását létesíti, ezen esetben a szárak által határolt hurok egész fölületére hathat és az ott lévő egész masszát a hurokba, teljes erővel, egyenletesen benyomja. Itt tehát a masszának a szárak kifelé fordított szélesebb oldalairól való lehajítása ki van zárva, mert ezen oldalak a hajító erő nyomási övében szabadon fekszenek. Lég és vízhólyagoknak, valamint más laza és hibás helyeknek a massza köpenyében való képződése ilykép elkerültetik és a nyújtott fémnek a masszával egységes testté való benső egyesülése biztosíttatik. A nyújtott fémből készült váz ezért a hajítóformában mindig ezen szempontoknak megfelelően a forgási irány tekintbe vételével helyezendő el, mint az a 2. ábrán föl van tüntetve. A nyújtott fémből való betét által a hajítás által előállított kész munkadarabnál elért előnyök más fémbetétek által azonos szilárdság, könnyű súly és olcsóság mellett nem érhetők el. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás a 41712. számú szabadalomban védett nyújtott fémből álló betéttel ellátott üreges testeknek plasztikus masszából való előállítására, azáltal jellemezve, hogy a nyújtott fém a hajítóformába oly módon helyeztetik, hogy szárainak a cső tengelye felé fordított lapja a forgási irányból tekintve hátul fekszik. (1 rajzlap melléki ette!.] >IUW RÉSZVÉNY T<UT&»8JL<" .(VOMOAM 3ÜSM"TJUIIM.