44699. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves kazán ismételten előre és hátra vezetett túlhevítő csövekkel

egyenként anélkül lehet kiváltani, hogy más előtte fekvő kígyókat le kellene szerelni. Az a lehetőség, hogy minden egyes túlhevítő csövet alaposan megtisztíthatunk és a tisztítás eredményéről szemmel is meggyőződhetünk, a gyakorlatban igen fontos. Ennél az elrendezésnél ezenkívül a füstgázok egyenes irányban hagyják el a túlhevítőt úgy, hogy a huzatot irányváltozásuk nem gyöngíti. Az 1., 2. és 3. ábrán a túlhevítő csőkígyói akként vannak meghajlítva, hogy a leghidegebb gőzzel táplált csőkígyó oly csőkígyó mellett feküdjék, melyen a legmelegebb gőz megy át, a többi menet pedig akként van elrendezve, hogy az egyik menetben a gőz hőmérséklete annyival fokozódjék, amennyiben a másik menetben csökken és hogy végül a két szomszédos csőben a • gőz hőmérséklete azonossá lagyen, vagyis hogy két szomszédos csőben áramló gőz közepes hőmérséklete mindig ugyanaz legyen és a füstgázok minden keresztmetszet öszszes pontjain azonos mértékben, és pedig a gőz legmagasabb hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletre hűlhessenek le, mint a gőz legmagasabb hőmérséklete, ami pl. lehetetlen volna, ha valahol csupa oly csövek kerülnének össze, melyeken a legmelegebb gőz áramlik át. Ha azonban oly cső mellett, melyben a füstgázok hőmérsékletével egyenlő gőz áramlik, ennél hidegebb cső fekszik, a füstgázok eme hidegebb csövön lehűlhetnek, dacára annak, hogy a melegebb csőnek hőt át nem adhatnak. A 4. ábra a túlhevítő keresztmeszetét valamivel nagyobb léptékben ábrázolja. A körkeresztmetszetű lángcsövet akként lehet a túlhevítő csövekkel kitölteni, hogy a középső hét csőkígyónak öt-öt menete van, melyek szélességi és magassagi irányban különböző módon vannak elosztva, míg a szélső négy csőkígyó kisebb átmérőjű csövekből van alkotva és csak három, illetve négy menettel van ellátva. Az osztás (vagyis a füstgázok átvezetésére szolgáló keresztmetszet) olyan, hogy a keresztmetszet egységére a fűtőfölület mindenhol egyenlő legyen, a csövek átmérője pedig ugyancsak olyan, hogy a keresztmetszet egységére mindenhol ugyanaz a fűtőfölület essen úgy, hogy a gőzáramok mindenhol egyenlő mértékben hevüljenek föl. Minthogy a hamu tapasztalás szerint mindig a cső alsó részében rakódik le, a lángcső alsó szegmentumába csövek beépítve nincsenek, ebből tehát a hamut a füstszekrényen át könnyen ki lehet húzni. Ezt a teret üzemközben bádogokkal vagy esetleg a hamukihúzóval el lehet zárni úgy, hogy meggátolhatjuk, hogy az ezen áthúzódó füstgázok kisebb mértékben hűljenek le. Az 5. ábrán a cső körkeresztmetszetének kitöltését az biztosítja, hogy a középső három csőkígyónak hat-hat, a következő négy csőkígyónak pedig csak öt-öt menete van, melyek mind egy síkban egymás fölött fekszenek, míg a két külső csőkígyónak kétkét síkban fekvő hat-hat menete van. A 6. ábra a túlhevítő egy más foganatosítási alakjának hosszmetszete. A gőz először á zeg-zug vonalban meghajlított csőkígyónak fölső hosszabb menetein, azután alsó rövidebb menetein megy át. A 7. hét ábra két tüzeléssel és két túlhevítővel biró kazán keresztmetszete. A 8. és 9. ábra kettős csőkígyót ábrázol, melynek két részén a gőz egymásután halad át, ily módon a füstgázok jó kihasználását érjük el nagyfokú túlhevítés mellett. Mint ezeken a foganatosítási alakokon látható, a túlhevítő szerelésére szolgáló csövek vagy csatornák a tulajdonképeni kazánon kívül is elhelyezhetők, de a füstgázoknak a csöveken a füstcsatorna felől kell átáramolniok, tehát igen jól lehetséges az is, hogy a füstkamarától egy elágazó cső vezet a kazánon kívül fekvő és a túlhevítő elhelyezésére szolgáló csőbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtőcsöves kazán ismételten előre- és hátra vezetett túlhevítő csövekkel, melyek egy vagy több, a kazánon belül vagj kívül elrendezett, a tüzelőszekrénytől a füstszekrényhez vagy a kéményhez vezető tágas csövekbe vagy csatornákba vannak beépítve, azáltal jellemezve, hogy mindegyik túlhevítő a többitől függetlenül van a gőz be- ós elvezetéséhez