44684. lajstromszámú szabadalom • Berendezés cementcölöpök előállítására

— 3 ábrán látható, fokozatosan vékonyodó alak.kal bírnak és egy fokozatosan szűkülő nyílásba veretnek, mely félig az egyik, félig a másik (d) csúcsrészen van kiképezve. Hogy a csúcs két fele a cölöpnek a földbe való verése alatt is összetartható legyes, mindegyik csúcsrészen, a hegy közelében egy-egy (d3) barázda van kiképezve (5. és 6. ábra), melyek a 10. ábrán látható (j) kapocs fölvételére szolgálnak. Ezen kapocs a középső karból kiálló (jl) fogakkal van ellátva, melyek a csúcs hegyének két oldalán a (d3) barázdákba feküsznek és így a csúcs két felét akkor is összetartják, midőn a cölöp a földbe veretik. A (k) rögzítő peckek et ugyanis ki kell húzni, mielőtt a csúcs olyan mélységre beveretnék, hogy a peckek a földbe nyomódnának. Ha tehát a <jsúcs két felének összetartására a peckeken kívül nem volna más eszköz alkalmazva, akkor megtörténhetnék, hogy a csúcs elé véletlenül került akadály a csúcs két felét Bzétnyitná és a föld, ahelyett, hogy a cölöp beverése alkalmával félreszoríttatnék, a cölöp üregébe lépne és a cölöp beverésének tulajdonképeni célját meghiúsítaná. A kapocs ellenben a csúcs két felét összetartja és ha a pörölynek a cölöpre gyakorolt ütései következtében végűi szétzúzódik is, a cölöp csúcsa ekkor már elég mélyen behatolt a földbe úgy, hogy a csúcs két felét maga a földréteg összetartja, melyen a csúcs áthalad. A (B) minta bizonyos határig tetszőleges hosszú lehet, azonban jelentékenyebb mélységű lyuk fúrása esetén a mintához egy vagy több (Bl) toldócsövet kell kapcsolni. Hogy a toldócső a mintával, vagy két toldócső egymással úgy legyen összeköthető, hogy az összekötött részek az illesztési helyeken el ne hajoljanak és hogy az ütéseket az összekötő szögecsek és csapok helyett a cölöptest maga fogja föl, a kapcsoló szerkezelet célszerű az alább leírandó kivitelben készíteni. A (B^ minta fölső vége egy (bö) gyűrűvel van megvastagítva (3. és 14. ábra), a (Bl) toldócső pedig egy (c) gyűrűvel, minek következtében a két rósz nagyobb fölületen érintkezik egymással. A toldócső belső oldalára egy (C) kapcsoló hüvely van erősítve, mely a minta fölső végébe nyúl (4. ábra) és a toldócsőhöz (el) szögecsek segélyével van foglalva, melyek a (c) gyűrűn is áthatolnak úgy, hogy a három részt szilárdan összekötik. A (C) kapcsolóhüvely és a (B)' minta között némi hézag marad (14. ábra). A hüvely alsó és fölső vége kúposán van levágva (4. ábra) ugy, hogy a hüvely a cementkeveréknek a toldócsőbe és mintába való vezetését nem akadályozza. A toldócsőnek a mintával való összekötésére egy (Cl) harántszög szolgál, mely egyfelől a (C) hüvelynek a mintába nyúló részén kiképezett nyílásokon, másfelől pedig a minta fölső végének közelében kiképezett nyílásokon halad át és amellett a szög (c2) fejvége a (b5) gyűrűnek egy mélyedésében nyugszik, míg a szög másik vége egy harántfurattal bír, melybe egy (c3) pecek van lazán .illesztve (14. ábra). A (cS) pecek a (Cl) szög átmérőjénél rövidebb úgy, hogy a szög a (B) minta és (C) hüvely nyílásain könnyen áttolható, azonban a pecek a szeg áttolása után a (b5) gyűrűnek egy mélyedésében lecsúszik és a szög véletlen visszahúzását megakadályozza. Megjegyzendő, hogy a (Cl) szög az általa összetartott részek nyílásaiban egész lazán fekszik úgy, hogy a pöröly ütéseit nem a szög, hanem a minta és toldócső végei fogják föl. Ha egynél több toldócső alkalmazására van szükség, akkor a már elhelyezett toldócsőbe csak egy másik toldócsőnek kapcsoló hüvellyel ellátott véget kell bevezetni, és az alkalmazott nyílásokon egy másik (Cl) szöget kell áttolni. Ily módon az egyes részek könnyen megerősíthetők és úgy köthetők össze, hogy a pöröly ütései a különböző teldócsöveken és a mintán keresztül a cölöp csúcsára vitetnek át. Ha az (E) verőfejet a mintázó cölöp fölső végéről le akarjuk venni, akkor ezen fejet csak a (G) pörölyhöz kell kapcsolnunk, mely fölemelkedése alkalmával a fejet is magával viszi, mire ez utóbbi a pörölyről alkalmas módon levehető.