44669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két vagy több, egymást egészen vagy részben körülvevő, keramikus masszából álló üreges testnek vagy üreges és telt testnek egyesítésére

szát helyezzünk, mely az üreget az égetés befejezése után tökéletesen kitölti. Általában ajánlatos e célra oly porcellánmaszr szát alkalmazni, mely alacsonyabb hőmérsékletnél olvad, mint az a porcellánmassza, amelyből maga az üreges test készül. Az üregbe behelyezett massza iaz égetésnél kellően meglágyul, hogy a testek egymásba tolódása által föllépő nyomás tartama alatt az üregbe szétterjedjen és ezt tökéletesen kitölti. Emellett az esetleges masszafölösleg a két test érintkező felületei között kifelé eltávozik. Ezenkívül a fölösleges massza eltávozásának megkönynyítésére, külön e célra szolgáló csatornákat alkalmazhatunk, mint amily csatornák az ismert eljárások foganatosításánál az üregbe bezárt gázok eltávozására már alkalmaztattak. Ha egyes esetekben a zsugorodási folyamatok pontosan ismer et esek és így előre pontosan meghatározható, hogy az összeégetésnél a két test mily mértékben tolódik egymásba, akkor az üreg kitöltésére közömbös masszát is alkalmazhatunk, mely az égetés közben nem lesz folyékonnyá, mint pl. chamott. Ebben az esetben ebből a masszából oly mennyiséget és a masszát oly alakban kell m üregbe behelyezni, hogy a massza éppen annyi helyet foglaljon el, mint amennyi az egyesítendő testek tökéletes egymásra sülyedése után még szabadon marad. Egyes esetekben az szükséges, hogy ne az egész üreget töltsük ki a behelyezendő masszával, hanem az üregnek csak meghatározott részeit. Ebben az esetben célszerűen oly masszát használunk, mely az égetés közben nem lesz folyékonnyá, hanem csak képlékennyé és a masszát az égetés előtt az üreg kitöltendő helyére helyezzük és pedig csak oly mennyiségiben, mint amennyi az üreg illető részének kitöltésére szükséges. A, mellékelt rajzon az űj eljárás néhány kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra az eljárásnak nagyfeszültségű áramok (számára való szigetelőknél történő alkalmazását mutatja, amidőn a ; két kúpos)an egymásra égetendő rész között szabadon maradó egész üreg poroellánmasszával van kitöltve; a 3. ábra egy öt részből álló, úgynevezett bordás szigetelőt mutat, melynél az egyes részek hengeresen vannak {

egymásba illesztve és fölfekvőfölületekkel vannak ellátva, mimellett a töltőmassza az égetés után az üregnek csak fölső részeit tölti ki, míg az oldalnéisizeket nem tölti ki. Az 1. ábra nagyfészültséigű áramok számára való szigetelők két részét egyesítés előtt, égetés előtt mutatja. A rajz szerint az (a) fölső rész a (b) alsó részre, a töltőanyagból' álló (m) tömb közbehelyezése mellett van fölhelyezve. Ha a testet az égető kemencébe helyezzük, akkor az (m) töltőmasszatömb meglágyul és ismert módon megengedi, hogy a fölső (a) rész az alsó (b) r észre lesülyedjen, mimellett a részek a kúpos fölületeken szilárdan összeégnek. A 2. ábra a testet a fölsőrészlesülyedésének megtörténte után mutatja. Mint az a rajzon látható, az (m) töltőmassza a két test között lévő egész üreget kitölti. Emellett az esetleg jelen volt fölösleg a két kúposán egymásra illesztett fölület között kiszoríttatott. Hogy a fölösleg eltávozását megkönnyítsük, mint fönt említettük, e célra külön csatornákat, pl. a testek egyik vagy mindkét köpenyfölületén egy vagy több függélyes irányú hornyot, vagy a fölső rész falán áthatoló lyukakat vagy az alsó rész falán áthatoló és a (d) üregbe ^torkoló lyukakat alkalmazhat tunk. Ezeket a csatornákat természetesen a töltőanyag az jégetés befejezése után teljesen kitölti vagy elzárja. 'A 3. ábra egy bordás szigetelőt, úgynevezett bordás görgőt mutat. Ez a szigetelő a külső (e) részből áll, melynek üregeibe két oldalról az (f) és (g) részek vannak egymásután behelyezve. Ezek a részek a gyűrűialakú (h és i) fölfekvőfölületekkel vannak ellátva. A méretek oly módon vannak választva, hogy az égetésnél az (e, f, f és g, g*) testek csak ezeken a fölfekvőfölületeken egyesülnek. A találmány foganatosításánál á bordás