44658. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti jelzések adására és vonatoknak önműködő megállítására

után. következő vezetők túlfödik egymást, akként kell választani, hogy ha egyidejűleg két vonat foglal azon helyet, lehetséges legyen a fékeket még hatásosan működtetni és a vonatokat még az összeütközés megtörténte előtt megállítani. A jelen találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási - alakja a mellékelt rajzokban vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábra a pályatest közelében elhelyezett elektromos vezetéket- ós a vonatokon elrendezett készülékeket tünteti föl. A % ábra az egyik kapcsolókészüléknek függélyes metszete, mely készülék a vonatnak a vezetékkel való időszakos összekötését eszközli azon zónákban, amelyeknél csak egy vezeték van. A 3. ábra metszet a 2. ábrának a —a vonala szerint. A 4. ábra a készüléknek nézete a védő burok eltávolítása után. Az 5. ábra a másik kapcsolókészüléknek metszete, mely készülék a vonatnak két szomszédos, egymást túlfödő vezetékkel való időszakos összekötését eszközli. A 6. ábra a 2. és 5. ábrákban föltüntetett kapcsolókészülék elrendezésének vázlatos föltüntetése. A 7. ábra harántmetszetben a pályatestet és az egyik kapcsolókészüléknek alkalmazását mutatja. A 8. ábra a pályatestet hosszmetszetben és a mozdonyon elrendezett és a kapcsolókészülékkel együttműködő, a vezetékkel való összeköttetésre szolgáló pajzsot tünteti föl. A 9. ábra a fék automatikus működtetésére szolgáló szerkezetnek metszete. A 10. ábra ezen szerkezetnek fölülnézete. A 11. és 12. ábrák a 9. és 10. ábrákban föltüntetett szerkezetnek módosított foganatosítási alakjait tüntetik föl metszetben és fölülnézetben. A 13. ábra fölülnézetben egy váltóban elrendezett commutatornak alkalmazását mutatja. * A 14. ábra metszet a 13. ábrának a—b vonala szerint. A 15. ábra felülnézetben vázlatosan két keresztező sínpár elektromos összeköttetésének kapcsolási módját tünteti föl. Az (1, 2) elektromos vezetéknek két egymásután következő része (1. ábra), melyek a sínpár mentén vannak elrendezve és melyek a c—d vonalszakasz mentén túlfödik egymást, ezen belül egymástól " teljesen el vannak szigetelve. Ezen szakaszok hosszában és meghatározott távolságokban a (3, 4, 5) elágazásokat alkalmazzuk, melyek a sínpár között elhelyezett (6, 6a) kapcsolásokban végződnek. Ezen kapcsolások főalkatrészei a függélyesen elrendezett (7) fémrúd (2. ábra), mely a szigetelő (8) hüvelyben csúszik (3. ábra) és a (9) rúgó által (2. ábra) fölfelé nyoraatik és külső végén a (10) fejjel van ellátva, melyen a mozdonyon vagy a kocsikon elrendezett (11) pajzs (6. ábra) végigcsúszik. Ezen pajzs a (7) rudat lefelé,szorítja, mely akként az alul elrendezett (12) kontaktussal jut érintkezésbe (2. ábra), mely a készülék többi részétől el van szigetelve és melyben a vezetéknek egyik elágazása végződik. A (13) hüvely és a külső (14) harang, melyek a (7) rúd tói és a (12) lemeztől gondosan el vannak szigetelve, a kapcsolásoknak védelmére szolgálnak. Azon vonalszakaszokban, amelyekben két szomszédos rész födi egymást (1. ábra), és ahol természetesen ugyanazon pontban két elágazás (4, 5) van, ott a (6a) kapcsolást (5. ábra) alkalmazzuk. Ezen kapcsolás a 2—4. ábrákban föltüntetettől csak annyiban különbözik, hogy két, egymástól elszigetelt kontaktussal van ellátva, melyekhez vezetnek a (4, 5) elágazások ; ezen kontaktusok a (7) rúd által, mely alsó (7a) részén célszerűen kiszélesedik, annak sülyedésénél rövidre zára,tik. A kapcsolásnak két .(12, 12a) kontaktusa rugalmas is lehet oly célból, hogy a (7) rúd sülyedésénél nyugodt összeköttetés létesüljön. Természetes különben, hogy minden más kapcsolási elrendezés is alkalmazható. A (6) kapcsolást a pálya hosszában rendezzük el, ha egyszerű elektromos vezetékről van szó és a (6a) kapcsolást, ha két szomszédos következő vonalrész túlfödi egymást. A kapcsolást egyaránt lehet a sínpár között