44629. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázlángzóknak meghatározott órákban való meggyújtására és eloltására

A (d) mutatólap úgy van beállítva, hogy a (j) csillagkerék lefelé álló ágának jobb oldalán álló száma a pontos órát mutassa. A kis (k) gyújtó lángzó, mely a (c) vezetékből a (h) csap előtt elágazó vezetéken át tápláltatik, állandóan ég, ha a főlángzó el is van oltva. Ha tehát a (k) lángzó meg van gyújtva és az (e) csúcs a (d) mutató lapon a csap nyitásának óráját mutatja, az (e) csúcs a csillagkerék lefelé álló karjába való ütközésekor a kereket elforgatja annyira, hogy a (h) csap addig forgattatik el, míg (i) vagy (i') nyílásainak egyike a (c) vezetékkel összeesik. 'A gáz erre a vezetéken szabadon átáramlik és a főlángzó az ekkor elalvó (k) lángzó által meggyújtatik. Az (f) csúcs a csap zárásának idejét jelzi és a megfelelő órában a csillagkerék lefelé álló karjába ütközve, azt egy nyolcad kerületnek megfelelően elforgatja; ezáltal a csap oly helyzetbe jut, hogy (i, i') nyílásai közül a (c) vezetékkel egyik sem esik össze, mire a láng elalszik. A lángzó az (e) csúcsnak a (j) csillagkerékbe való ütközése által való ismételt meggyújtása pontosan huszonnégy órával az elsó meggyújtás után történik, kivéve, ha az (e) csúcs helyzetét közben megváltoztattuk. Ugyanez áll az (f) csúcs útján való eloltásra is. Az óramű fölhúzása a (b) dob forgatása által eszközöltetik. A gyújtó és eloltó berendezés a három (m, n, o) részből álló hüvely által lehet burkolva,- mely a csap forgását nem gátolja, de a, berendezés megsérülésének útját állja. A nyitást és zárást jelző csúcsokat csak az állíthatja be, aki a burkolatot nyitni képes. Az 5—9. ábrán föltüntetett berendezés szintén az (a) óramű által hozatik működésbe, melyből csak egy mozgató kereket tüntettünk föl (7. ábra). A föl nem tüntetett rúgó, mely az óramű hajtását eszközli, a (b) dobban van elrendezve, melynek (c) tengelye egyúttal a gázt az égőhöz vezeti. . A huszonnégy órára fölosztott (d) mutató lap a dob kerületén van elrendezve; a (d) lap fölső részére két (e, f) csúcs van erősítve a (g) csavar útján, melynek oldása után a csúcsok egymástól függetlenül beállíthatók. A csúcsok mindegyike egy-egy fölmetszett gyűrűn van megerősítve, mely gyűrűk a mutató lap középső részét körülveszik. Az egyes csúcsoknak megfelelő gyűrűk egymás fölött vannak elrendezve. Ha a (g) csavart oldjuk, a gyűrűk már nem szoríttatnak a dob fölső részén levő mutató laphoz és minthogy mindegyik gyűrű egy-egy réssel bír, mely a mutatólap középső részéhez képest bizonyos elmozgást enged meg, a két gyűrű egymástól teljesen függetlenné válik úgy, hogy az egyik elforgatható anélkül, hogy a másik is elmozgattatnék. Ha a két csúcs a megkívánt helyzetet elérte, a csavart ismét meghúzzuk, mire a két gyűrűn a mutató laphoz szoríttatik úgy, hogy a mutató lap mozgása közben a tűket magával viszi. A (e) vezetékben az egyetlen (i) furattal bíró (h') csap van elrendezve. A csap tengelyének mindkét (p, p') végére egy-egy függőlegesen álló (q, q^ kar van elrendezve, melyek az (e, f) csúcsok pályájába esnek. Az (e) csúcshoz, mely pl. a nyitó csúcs lehet az (e') nyúlvány van erősítve, mely oly hosszú, hogy a (q) karba beleütközik, a (q') karba azonban nem. Az (f) csúcs (f) nyúlványa viszont a (q') karba ütközik és a (q) kart nem érinti. A (h'j csap, ha az (e) csúcs a (q) kar alatt, elhalad, egyik irányban (nyitás), az (f) csúcsnak a (q) kar alatt való elhaladásánál pedig a másik irányban (zárás) elforgattatik. A nyitás és zárás órája a leírt módon meghatározható azáltal, hogy a jelző csúcsokat a mutató lapon beállítjuk. A (h') csapon kiképezett (r) bevágás (9. ábra), melynek feneke lapos, üreges, hengeres rész van elhelyezve, mely a gázvezeték (c') hosszabbításában elmozoghat; a bevágás a hengeres résznek adott mozgás folytán lehetővé teszi, hogy a főlángzóhoz a gázvezetés elzárassék, e mellett pedig a gyújtó lángzó tovább is tápláltassék. Ezen cél elérésére a központosán elrtra-