44615. lajstromszámú szabadalom • Armatura többsarkú, váltakozó áramú, kommutátor typusú dynamo-elektromos gépek számára

Epp oly ismeretes nagy ellenállású veze­tőket az armaturatekercsek és a kommutá­torszegmensei közé kapcsolni oly célból, hogy ezen zárt áramköröket átjáró áramok­nak csökkentését eszközöljük. Ily ellenállásos vezetők azonban sok helyet foglalnak el az armatúra szerkezeté­ben és különben sem kívánatosak. A jelen találmány értelmében az arma­turagöngyölést alkotó tekercsek oly cso­portokba vannak osztva, melyeknek te­kercsei három vagy több kommutátorszeg­menshez vannak kapcsolva, továbbá haránt­irányú vezetőket rendezünk el, melyek azon tekercscsoportoknak végpontjait kötik össze, melyek a gépnek kommutátormótor gyanánt való működésénél hasonló polaritásu tér­mágnessarkoknak megfelelően vannak el­rendezve. A kefék száma tehát kisebb, mint a roágnessarkok száma, minek következté­ben egy csoportnak csak egyetlen egy te­kercse lesz majd rövidre zárva, ha a kommu­tátorszegmens, mellyel az illető csoport össze van kötve, egy kefe alatt elhalad. A rövidre zárt tekercset tartalmazó cso­portnak többi tekercse a hasonló polaritásu térmágnessarkok megfelelő csoportjainak megfelelő tekercseivel sorba vannak kap­csolva; ebből következik, hogy a zárt áram­körnek útja a keféken keresztül a kefe alatt lévő kommutátorszegmenshez kötött egyet­len tekerccsel párhuzamosan kapcsolt több áramkört tartalmaz, melyeknek mindegyike a kérdéses csoportnak többi tekercsét tar­talmazza, melyek hasonló polaritásu tér­mágnessarkoknak megfelelő tekercscsopor­tok egyikével sorba vannak kapcsolva, miáltal ezen párhuzamos áramköröknek a rövidre zárt áramokkal szemben kifejtett impendanziája tetemesen növekszik. A mellékelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltün­tetve. Az 1. ábra az armatúra tekercselésének váz­latos képe, a 2. ábra a motor téráramköreinek vázla­tos képe, a 3. és 4. ábrák az armaturatekercselés részeinek vázlatos képei. Á mótor térmágnestekercsein belül, mely motor kis fordulatszámnál a nyolc (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 és 8) sarkkal (1. ábra) és nagy fordulatszámnál négy sarkkal működik, a (10) hornyokkal bíró (9) armatumtest van elrendezve. Az armaturagöngyölés több (11) tekercsből áll. melyek közül egy vagy több helyezhető el ugyanazon horonyban, miáltal a tekercsek tekercscsoportokra oszlanak. A tekercseknek végei a (12) kommutátorhen­gernek - megfelelő szegmenseihez vannak kötve, melyekkel a (13, 14) kefepár érint­kezik. A kefék oly szélesek, hogy egyszerre több mint két kommutátorszegnienst nem képesek érinteni. A hornyokat kitöltő tekercs­csoportoknak végpontjai, melyek nyolcsarkú térnél hasonló polaritásu térsarkoknak meg­felelően vannak elhelyezve, több (15,16,17) stb. harántirányú vezető segélyével vannak összekötve, melyeknek száma egyenlő a kisebbik pólusszámmal osztott armatúra­horony számmal. A jelen esetben az arma­turahornyok száma: 36 és a harántirányú vezetők száma: 9. A térmágnes négy (18, 19, 20 és 21) tekerccsel lehet ellátva (2. ábra), melyek soros párhuzamos kapcsolat­ban vannak egymással és akként vannak elrendezve, hogy a gép nyolc pólussal mű­ködik indításnál és kis fordulatszámnál és négy pólussal nagy fordulatszámnál. A nyolc pólusból a (4) pólusba való átváltás a (22, 23 és 24) átkapcsolok segélyével tör­ténik, melyek a motornak bizonyos előre meghatározott fordulatszámánál automati­kusan működtetnek. Az 1. ábrából látható1 hogy a (15, 16, ri7) stb. harántirányú vezetők közel egyenlő potentiállal biró pontokat kötnek össze, ha a mótor nyolcpolusu kommutátormótor gya­nánt működik. így pld. a (25, 26, 27 és 28) tekercsek csoportjánál a megfelelő te­kercsvégek a (15, 16) vezetők segélyével vannak összekötve. Ezen csoportok mind­egyike a váltakozó, azaz állandóan egyenlő polaritással biró (1, 3, 5 és 7) sarkokhoz képest megfelelő helyzetet foglal el. A (25) csoportnak (29) tekercse a (14) kefe által közvetlenül rövidre van zárva (3. ábra) és á (26, 27 és 28) tekercsek csoportja egy

Next

/
Thumbnails
Contents