44613. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági lángzó
(13) test. A (14) rúd alsó vége a (15) hüvelyt tartja, mely a (2) süveg üregébe nyúló (16) fejjel van ellátva. A (15) hüvely súrlódással ül a (14) rúdon. A meleg következtében kiterjedő (13) test a lángzófejen központosán át a (19) harisnyát tartó (18) villacsap kengyelszerű (17) részébe nyúlik. A leírt elrendezés következőképen működik: Ha a lángzó üzembe helyezendő, akkor először a (7) csap (9) hornyán és a (10) furaton át gázt vezetünk a lángzóhoz, ami a (8) fogantyúnak a (11) rúgó hatásával ellentétes forgatása által történik. Mihelyt az ily módon a lángzóhoz vezetett gáz meggyúladt, a (13) kiterjeszkedőtest megmelegedik, miáltal a (14) rúd fölemeltetik, mely a (13) kiterjeszkedő test fölső végével való összekötése folytán a (13) test ki terjeszkedési mozgásában (részt vesz. A (14) rúd ezen fölemeléséinek mértéke a csőszerű (13) test és a (14) rúd hőokozta kiterjeszkedésének különbségétől függ. A (14) rúd fölemelésével egyidejűleg a rűdon súrlódással ülő (15) hüvely (16) feje is fölemelkedik a (6) szelepről. A (6) szelep most tehát a gázbevezetőtoldatban uralkodó gáznyomás és esetleg ezzel kapcsolatba rúgóhatás vagy hasonló által nyílik úgy, hogy a gáz, a (2) süveg (12) furatain át a rendes úton a lángzóhoz kerülhet. A (16) fej fölemelkedésének mértékét a (2) süveg fölső fala határolja. Ha a lángzót kioltjuk, akkor a meleg következtében kiterjeszkedett (13, 14) testek lehűlése folytán a (16) fej lesülyed és ezáltal a (6) szslep elzáratik. Ezt. az eljárást azáltal szüntethetjük meg, hogy újbóli gyújtást végzünk. A (16) fejjel ellátott (15) hüvelynek eltolható elrendezése folytán a (13, 14) kiterjeszkedőtestek méreteinek megváltozása következtében a működésben nem léphet föl zavar. Föltéve, hogy a (13) kiterjeszr kedőtest bizonyos üzemtartam után meghosszabbodott, úgy ez csak azzal a hatással bír, hogy a (14) rúd jobban kihúzatik a (15) hüvelyből, minthogy a hüvelynek, ill. a (16) fejnek a gázvezeték (2) süvegéhez képest elfoglalt helyzete — mely süveg egyidejűleg a (,13 j kiterjeszkedő test alsó végét is tartja — változtathatatlan. Bármiképen változnak is tehát a kitér j eszkedőtestek, a kiegyenlítés mindig oly módon történik, hogy a hüvely tartórúdján eltolatik, míg a (16) szelepzárófej nyitjómozgásának mértéke mindenkor változatlan marad. Ügy ia kiterjeszkedőtestek melegedésének, mint lehűlésének első fázisában az a mozgás megy végbe, mely a szelep nyitásat, illetve zárását létesíti. A szelep vezérlőelemnek a kiterjeszkedőtestek esetleges változásait kiegyenlítő üres mozgása csak akkor következik be, miután a lángzó rendesen működésbe lépett. A lángzónak a 2. ábrán föltüntetett kiviteli alakja lényegében csak abban különbözik az 1. ábrán föltűnte te tt kiviteli alaktól, hogy külön gyújtólángaóval van ellátva. Hz a kivitel különösen oly lángzók részére való, melyek egy gázöngyujtó segélyével gy új tandók meg. Ennél a kiviteli alaknál a (7) csap tokjára a gyújtó lángzó (20) tar tóteste van fölhelyezve, mely (21) furattal bír; utóbbi épp úgy, mint a (10) furat a csap test (9) hornyával kapcsolatba léphet. A (21) furatba a (22) gyújtólángzócső van behelyezve, mely a rajzon ;(23) öngyújtóval van ellátva. Az 1. ábrabeli kiviteli alak (17) kengyele a 2. ábrabeli példánál nincs alkalmazva. Ez a kiviteli alak oly módon működik, hogy a (7) csap nyitásánál a gáz egyidejűleg [a (10) furaton át] a főlángzó nyílásához és [a (21) furaton át] a gyújtólángzóphoz áramlik. A (22) gyújtólángzócsőből kilépő gáz a (23) öngyújtón meggyúlad, a gyújtóláng a főlángotimeggyújtja és utóbbi úgy, mint az 1. ábrabeli kiviteli alaknál, a (6) zárószelepet nyitja. A szerkezet alkalmazása nincs álló helyzetben elrendezett gázizzófénylángzókhoz kötve. A szerkezetet minden további nélkül függő gásizzófénylángzókhoz és tetszés szerinti lángzókhoz, még pedig úgy vilá^j gítólángzókhoz, mint fűtőlángzókhoz is használhatjuk.
