44605. lajstromszámú szabadalom • Gép egész hosszában kónikus fejjel ellátott metszett két szögnek egyidejű előállítására

— 2 -lósan hozzákapcsolva. A (18) bütyök a (20)-nál ágyazott (21) emelőre hat, melynek szabad vége ismét a (22)-nél ágyazott (23) emelőre, hat, melynek végére a (24) acélpersely van fölhelyezve. Ezen acélpersely végének magasságában az állványban egy helytálló (25) kés van elrendezve (1. és 3. ábrák). A (19) vonórúdba kapaszkodik a (26) szögemelő, mely a sodronyt irányító (27) csigák előtt fekszik és a (28) nyúlvánnyal van ellátva. A gép működési módja a következő = A (27) csigák által bevezetett és irányított sodrony a (28) nyúlvány által megfogatik. A (19) vonórúd által eszközölt lengő mozgás által a sodrony a gépbe szállíttatik. Ha a sodrony előre van tolva, az (5) bütyök (a) része (2. ábra) a (15) emelő fölé jut és azt leszorítja, ami által annak másik vége az egyik kést tartó (12) tolókát a sodrony és a másik kés felé mozgatja. Egyidejűleg a (6) bütyök (b) része (2. ábra) a (16) emelő alá jut és ezáltal a másik kést tartó (13) tolóka mozgását is eszközli. A két késnek ezen egymás felé való mozgása által a sodrony vége a kések közzé szoríttatik. Majdnem egyidejűleg a (18) emelő is hat n (21) emelőre. Ezáltal a (23) emelőn elrendezett acél persely, melyen a sodrony át van húzva, a (25) kés felé húzatik és a sodrony ily módon leválasztatik. Amint a 11. ábrából látni lehet, a lemetszett sodronyrész a kések mindkét oldalán egy kis darabbal kinyúlik. Az (5) bütyök további (c) emelkedése (2. ábra) a (15) emelő további lefelé mozgását eszközli és ezáltal a (12) tolókát a késsel a (9) dugattyúk irányában mozgatja. A, (6) bütyök (d) része (2. ábra) úgy van alakítva, hogy a (13) tolókára ható (16) . emelő kitérhet, de ezen hátramozgásnál a (11) kések a sodronnyal állandóan érintkezésben maradnak'és azt maguk közé szorítva tartják. Ha a (16) emelő az (e) fölttletre jut, akkor a (13) toló kán elrendezett kés hátramozgása megszűnik. Az (5) bütyök (f)-nél további emelkedéssel bír, minek folytán a (12) tolóka késével a másik (13) tolókamost már helytálló késéhez még inkább hozzászoríttatik. A kések metsző élei által ezen módon a kések közé szorított sodronydarab átmérőirányban átmetszetik és a kinyúló vállrészek által kónikusan sajtoltatik. Közvetlenül ezután a (2 és 3) korongokon elrendezett (4) bütykök hatnak a (8) emelőkre, ami által a (9) sajtoló dugattyúk egyidejűleg a (11) kések felé mozgattatnak é& a késekből kiérő sodronyvégek szögfejekké sajtoltatnak (14. ábra). A sajtolás után a (9) dugattyúk nyomása a (4) bütykökön (5. ábra) lévő lelapítások következtében megszüntettetik, a késeket tartó (12, 13) tolókák széjjelmennek és a kész szögek a gépből kihullanak. Hogy a szögek a sajtoló vállakon függve ne maradjanak, a (9) sajtoló dugattyúk élei kis (10) orrokkal (1. és 14. ábrák) láthatók el, melyekbe a szögfejek a kések szétválása alkalmával beleütköznek és ezáltal a kiesést előmozdítják. Közvetlenül ezután a (9) sajtoló dugattyúk kezdeti helyzetükbe térnek vissza és a leírt folyamat újból ismétlődik. A kések alakja és működési módja a 6—17. ábrákban van bemutatva. Az új kés derékszögű keresztmetszettel bír ós (g) vállal van ellátva, mely az egyik oldalon egyazon irányban haladó csúcsokkal ellátott két báromszögalakú (h, i) fölület és a (h, i) háromszögek csúcsaival ellenkező irányú csúccsal biró háromszögalakú (k) fölület által képeztetik. A (h, i) háromszögek csúcsai az (1) élen fekszenek, a (k) háromszög csúcsa az (m) élen fekszik. A második kés az elsőhöz szimmetrikusan van alakítva és ahhoz képest 180°-kal van elforgatva és kilendítve. Ha a kések egymás felé mozgattatnak, akkor a (g, gl) vállak egymásra találnak és ezzel a sodrony átvágását eszközlik. A gülaalakú mélyítésekben a két szög ezután kisajtoltatik. A 6. ábra a késeket zárt helyzetben mutatja, a 7. ábra nyitott helyzetben oldalról tekintve. Látni lehet, hogy a kések alakja által gúlaszerű mélyítések ' létesíttetnek,