44582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyantához hasonló kondenzálási termékek előállítására fenolokból és formaldehidből

szulfittel nyitott edénybjn vízfürdő-hőmérsékletnél melegítünk. Mihelyt a világossárga massza sűrűsödése bekövetkezett, a hőmérsékletet lassan kb. 130° C.-ra fokozzuk, mimellett az egész kemény üvegszerű maszszává merevedik, mely a bezáró edény alakjával bír, melyből könnyen eltávolítható. A massza oldhatatlan és olvaszthatatlan, esztergapadon megmunkálható, csiszolható, polírozható és festékekkel megfesthető. 4. példa. 500 rész krezólkeveréket és 370 rész formaldehidet 10 rész klórammoaium hozzáadása mellett desztilláló edényben egy színtelen olaj leválásáig forralásig hevítünk. Ha ezen leválás befejeződött, akkor erős vízgőzáramot vezetünk be, mellyel a le nem kötött aldehid és a fölös krezól átmegy; kb. Va — 1 óráig tartó, vízgőz bevezetés melletti hevítés után újra 10 rész szalmiákot adunk hozzá és tovább desztillálunk, míg a reakcióterméknek egy próbája hideg vízbe öntve merev, fehér sellákhoz hasonló masszává nem merevedik. A terméket végezetül többször megújított forró vízzel kimossuk és megmerevedni hagyjuk. A 4. példa szerint előállított gj'anták a melegben nyúlósan folyósak, a hidegben merev, színtelen vagy majdnem színtelen, átlátszatlan masszák, gyakran fényes fölülettel. Hosszas melegítés által vízfürdő-hőmérsékletnél vagy rövid ideig tartó, kb. 160° €.-ig menő hevítésnél is sárgásbarna vagy vöröses, üvegszerű masszába mennek át, melyek ugyanolyan oldhatósági viszonyokat mutatnak, mint az eredeti átlátszatlan gyanták. 5. példa. 500 rész nyerskrezól, 400 rész formaldehid és 20 rész szalmiákból álló keveréket az olaj teljes leválásáig vízfürdőhömérséletnél melegítünk és azután toluolgőzt vezetünk keresztül. Először formaldehidnek és krezólnak vizes oldata megy át, azután pedig krezóltartalmú toluol következik. Az elegynek kezdődő zavarodásánál beszüntethető a toluolgőz bevezetése. Ha most a toluolt pl. vákuumban eltávolítjuk, akkor visszamarad az alkoholban könnyen oldódó, tiszta átlátszó gyanta. Lehet a toluolgőz bevezetését addig is folytatni, míg a gyanta legnagyobb része az oldatból kivállott. A reakciókeverékekhez a kondenzálás előtt, aközben és azután alkalmas gyantákat, kámfort, kámforpótlóanyagot, cellulózaesztert, glicerint, kovaföldet, fagyagot, keményítőt, kazeint, fehérjét, orgános vagy ásványi festőanyagokat, vagy más anyagokat adhatunk, aszerint, hogy milyen tulajdonságú végtermékeket kívánunk előállítani, lehet továbbá a kész gyantákat alkalmas festőanyagokkal megfesteni. A 40%-os formaldehid helyettesíthető annak polimértermékeivel (paraformaldehM-del), valamint formaldehidet adó anyagokkal is, miut pl. hexametiléntetraminnal. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gyantához hasonló kondenzálási termékek előállítására fenolokból és formaldehidből, jellemezve azáltal, hogy fenoloknak formaldehiddel való elegyeit neutrális, savanyú vagy alkálikus reakcióju sók jelenlétében melegítjük, célszerűen akképen, hogy a kondenzálást először aránylag rövid melegítéssel megindítjuk és azt azután vagy a kondenzálószereknek további jelenlétében vagy pedig, miután ezeket ismert módon eltávolítottuk, hosszabb, bizonyos körülmények között több óráig tartó melegítéssel befejezzük, mimellett neutrális kénessavas sók alkalmazásánál ezekből kevesebbet veszünk 1 molekulánál, a megfelelő fenólmolekulájához és 1 molekula f ormaideidhez viszonyítva és savanyú sókkal való kondenzálásnál egyrészt ezekből kevesebbet adunk hozzá, mint az alkalmazott fenólmennyiség 30%-a és másrészt a kondenzálást vagy két külön fázisban, adott esetben formaldehidnek megújított hozzáadása mellett, vagy pedig fölös formaldehid jelenlétében foganatosítjuk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás egy foganatosítási módja, mely abban áll, hogy a fenoloknak formaldehiddel való kondenzálását vízgőznek vagy pedig olyan anyagok gőzeinek bevezetése mellett végez-