44561. lajstromszámú szabadalom • A kőből, fából vagy más nedvszívó anyagból készült szabadban álló építési elemek szárításának és állandó szárazon tartásának berendezése

A jelen találmány szerint már most az említett hátrányokat azáltal szüntetjük be, hogy a kiszárítandó vagy a nedvességtől megóvandó építési elemeken belülről kifelé ereszkedő csőalakú csatornákat rendezünk el, melyek fölső végükön zártak, alul azon­ban a külső levegővel közlekednek. Ezen elrendezés a falakra nézve azzal az előny­nyel jár, hogy az egyik falfölület sértetlen marad, a kőépítményeket és faszerkezetet illetőleg pedig azért előnyös, mert az al­kalmazásával járó méretcsökkenés csak cse­kély mértékű és mindenesetre kisebb a hordképességnek a tartós nedvesség káros hatása folytán beálló csökkenésénél. A mellékelt rajzban a találmány tárgya több foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak­nak nézete. A 2, ábra annak függélyes harántmetszete. A 3. ábra a 2. ábra egy részletét nagyobb léptékben láttatja. A 4. ábrában a berendezés működési mód­ját szemléltető kísérleti készülék van váz­latosan föltüntetve. Az 5. ábra egy második foganatosítási alaknak függélyes metszete. A 6—8. ábrák annak egyes részleteit függélyes metszetben tüntetik föl. A 9. ábra annak kisebb léptékű függé­lyes metszete. A 10. ábra egy harmadik foganatosítási alaknak részben nézete, részben függélyes metszete. A 11. ábra annak függélyes metszete. A csőalakú (a) csatornákat (1. ábra) egy­máshoz képest eltolva, több vízszintes sor­ban rendeztük el a falban, amikor is az egyes csatornáknak úgy függélyes, mint vízszintes távolságát 1 m.-re választhatjuk. Hogy a csatornák egymás fölött függélyes vagy rézsútos sorokbán vannak-e elren­dezve, az a berendezés hatására nézve lényeg­telen. A csatornák hajlásszöge (2. ábra), vala­mint átmérője és hossza az építési anyag likacsosságától és egyéb körülményektől függően állapíttatik meg. Pl. egy 64 cm. vastag falnál a csatorna hosszát célszerűen 32 cm.-re, átmérőjét 3 cm.-re választhatjuk. A berendezés működési módját a 4. ábra szemlélteti. Az (1) edényben két, egymás­sal nem keveredő folyadék van elhelyezve, pl. alul a (2) víz, fölötte pedig a (3) olaj. Ha az egyik végén zárt (4) próbacsövet szájával föifelé a vízrétegbe merítve, telje­sen megtöltjük vízzel, ezt követőleg pedig a víz tükre alatt maradó szájjal, ferdén föl­felé tartjuk, akkor a külső légnyomás ha­tása folytán a próbaeső vízzel telve marad. Ha már most a próbacsövet önmagával párhuzamosan akként emeljük meg, hogy a cső szája részben vagy egészen az olaj­rétegbe jusson, pl. a (4i) állásba, akkor a "víz a cső alsó fala mentén lassan kifolyik, miközben egyidejűleg a fölső fal mentén olaj tódul be mindaddig, míg az olaj telje­sen a víz helyébe lép. Ezen jelenség a 4. ábrában a lefolyásnak kbl. középső stádiumá­ban van föltüntetve, ahol is az (5, 5X , 5a ) nyilak az olajnak, a (6) nyíl pedig a víz­nek mozgását jelzik. A leírt módon használt próbacsövet egyágú folyadékemelőnek te­kinthetjük, eltérően a technikában általá­ban használatos azon folyadékemelőktől, melyeknél két egymástól elkülönített és egy közös csúcspontban egyesülő elágazás van elrendezve. A fölső végükön zárt, rézsútos (a) csator­nákkal ellátott falban (3. ábra) hasonló módon két, egymással ellenkező irányú, fajsúlyuk szerint rétegeződő (x, y) áramlás létesül, melyek közül az egyik aránylag szárazabb, valamivel melegebb, míg a másik nedves­séggel telített és valamivel hidegebb lég­áramból áll. A betóduló fölső légáram a külső levegőnek nedvességtartalmával és hőmérsékletével, tehát pl. hygrometricus úton mért 70%-os nedvességtartalommal és 15° C. hőmérséklettel bír. A betóduló légáram a falnak belső, tehát nedves részében elég ideig megmarad, hogy nedvességgel teljesen telíttessék. Az ekkor cseppfolyós halmaz­állapotából gőzzé alakuló víz az elpárolgá­sálioz szükséges melegmennyiséget részben a falazatból, részben a betóduló levegőből vonja el, minek folytán a csatorna belsejé­ben alacsonyabb hőmérséklet uralkodik, mint annak környezetében és a falnak külső

Next

/
Thumbnails
Contents