44543. lajstromszámú szabadalom • Döngölőgép betontestek és hasonlók számára

mrnm mmm 11. ábra hajtótengely kényszermozgású kiiktatására szolgáló berendezést mutatja. A 12. és 13. ábrák nagyobb léptékben raj­zolt részleteket tüntetnek föl. Az (a) lendítőkerékről a (b) körmöskap­csolás beiktatott helyzetében, a (c) fogas­kerékpár által a (d) tengely kap hajtást. A (d) tengely két egymással fogaskerekek ál­tal összekötött (e) súrlódóhengert hajt, me­lyek kerületének egyik része kisebb sugár­ral bír (6. ábra) s így az (f) döngölőt minden tengelyfordulat alatt ismert módon 25 cm.-rel és így fölemelik és ezután a (g) forma­szekrényben levő betonra leesni engedik. A (d) tengelyről továbbá a (h) forgattyú, az (i) vonórúd, a (k) kilincs és az (1) ki­lincskerék segélyével az (m) tengely és ezenkívül az (n) kúpkerékhajtás által az (o) vezetőtárcsa forgattatik el a (d) tengely minden teljes körülfordulata alatt, tehát a döngölő minden ütése után; ez az elforga­tás fokozatos és értéke minden alkalommal 60°. Az (o) vezetőtárcsa alsó oldala körül­futó vezetőhMg0kyal van ellátva, melyben a dön^|J0tro] szánján ülő (p) görgő ka­j^ÉKfik. A vezető horony közpvonala a ^T ábrán pontozott vonallal van jelölve. A döngölő első ütése után a (26) szán a vezetőhoronyban csúszó (p) görgő által a döngölő szélességével (B'5 cm) jobbra tola­tik és a második ütés után még egyszer. A harmadik döngölőütés után a szán nyu­galomban marad, mert a görgő által a vezetőhoronyban most megtett út a forgás­tengellyel központos körivet képez. A dön­gölő negyedik és ötödik ütése után a szán balra és a kezdeti helyzetbe vissza moz­gattatik, mely utóbbiban a hatodik döngölő­ütés után nyugalomban marad. Ezután a leírt folyamat megismétlődik. A (28) formaszekrény asztalt az első há­rom döngölőütés után és miközben a (26) döngölőszán (1., 5., 6. és 7. ábra) legkülső helyzetében nyugodtan áll a döngölő szé­lességével előre kell tolni, hogy a döngölő visszafelé mozogva a második ütéssort vé­gezhesse. Ezután a formaszekrényasztalt ismét előre kell tolni, hogy a harmadik sor kerüljön a döngölő alá. Ennek megtörténte után a kilenc döngölőhelynek megfordított sorrendben kell a döngölő alá kerülnie, mi­mellett természetesen az asztalnak a negye­dik ütéssorozat közben még a harmadik helyzetben kell maradnia. A (28) asztal ezen mozgását egy a fönt leírthoz hasonló (q) vezetőtárcsa mely az (m) tengelyről az (s) sze| kek, a (t) forgattyústengely, az (u) llnórúd, a (v) kilincs és a (w) kilincskerék vei 60°-onként elforgattatik. A szektorkerekek beiktatása azérl séges, hogy az (s) kerekek kétszeri forgása a (26) döngölőszán két eg| követő eltolása alatt a (v) kilincs föl| sára és az (1) kilincskerék azon 60°-v gása, mely alatt a döngölőszán nyugod áll a (w) kilincskerék és az ezzel össz^ tött (q) vezetőtárcsa forgatására hasznc tassék, mely utóbbi a formaszekrényaszf három döngölőhelysorát a döngölő viszi. A 120°-u (x) fogasív (13. ábra) a 180°-i (y) ívvel működik össze, miért is az (x, ívek osztókörsugarának 3 : 2 arányban kell' állnia. A 60"-u (z) fogasív a l'80°-u (1) ívvel működik össze, miért is a megfelelő osztó­körsugáraknak 3 ; 1 arányban kell állniok. Ily módon elérjük, hogy a forgattyúk mindig 180°-u fordulatokat végeznek, melyek ismét a (v) kilincset fölhúzzák és előrevezetik. Ez az elrendezés, — mely szerint a mozgás oly forgattyúkról van levezetve, melyek mindig a holtponton kezdenek mozogni és a ponton végzik mozgásukat, egyidejűleg azon lényeges előnyt adja, hogy a döngölőszán és a formaszekrényasztal mozgásai zérus érték­kel kezdődnek, középen a legnagyobb ér­tékkel bírnak és zérus értékkel végződnek úgy, hogy az üzemben nem lépnek föl lökések. Az asztalnak az alsó vezetőtárcsák által való eltolása szintén egy az asztalon meg­erősített (2) görgő (7. ábra) segélyével tör­ténik. Hogy az asztal lökéseit elkerüljük, hajtását két (q) vezetőtárcsával végezzük, melyek az asztal két oldalán fekszenek. A (d) hajtótengelynek pontosan meghatá­rozott ütésszám után való önműködő kiiktatá-

Next

/
Thumbnails
Contents