44535. lajstromszámú szabadalom • Országút- és vaspálya-egyengetőgép

(9) dobogón áll és az ott lévő gépeket, vala­mint a különböző kapcsoló szerkezeteket működteti. Azonkívül a lapátkarok sarkaira helyezett j^föl nem tüntetett) lábdeszkákon, vagy a földön, a gép mindkét oldalán egy vagy több munkás állhat, kik a lapátok el­billentésére szolgáló csavarokat forgatják, Vagy a rögzítő körmöket oldják ki, vagy általában más szükséges szolgálatokat vé­geznek. Az alváz kerekei úgy karimás, mint ka­rima nélküli kerekek is lehetnek. Ha a gép olyan úttest egyengetésére szolgál, amelyre nincsenek talpfák vagy sinek rakva, akkor természetesen a vágányemelő szerkezetre nincs szükség, azonban a lapátok az út föl­töltésére és a kellő magasságba való eme­lésére ekkor is előnyösen használhatók. A gőznek a kazánból a kocsihoz való ve­zetése tetszőleges módon történhet, azon­ban célszerű erre egy csuklós (146) cső­vezetéket alkalmazni, melynek egyik vége a dobogón, másik vége pedig a kocsin el­rendezett; alkalmas csapágyakba van erő­sítve. A (146) cső ágai esetleg (147) sulyok segélyével egyensúlyozhatok ki, melyek a (149) tárcsák körül fektetett (148) zsinórokra vannak függesztve, míg ez utóbbiak a (146a) összekötő csukló két oldalán vannak a cső két darabjához erősítve. A (146) csőnek a (9) dobogóra ágyazott végétől egy tömlő vezet a kazánig, míg a csőnek a lapátkocsin fekvő végéből több tömlő ágazik szét, melyek a kocsin lévő különböző gépekkel létesítnek összeköttetést. Midőn a kocsi a darun előre és hátra mozog, a csőnek csuklósan össze­kötött két darabja a közbenső csukló körül többé-kevésbbé összehajlik vagy kiegyenese­dik, aszerint amint a kocsi az egyik vagy másik irányban kisebb vagy nagyobb utat tesz meg. Magától értetődik, hogy a leírt berende­zés és annak egyes részletei a találmány lényegének érintése nélkül változásokat szenve'dhetnek, így pl. egyes részek más helyeken alkalmazhatók, vagy alakjukban módosíthatók, más egyenértékű szerkeze­tekkel helyettesíthetők, vagy más részekkel | fölcserélhetők, továbbá egyes szerkezeti elemek el is hagyhatók, stb. A találmány nem szorítkozik csupán • a leírt és föltüntetett berendezésre, amennyi­ben minden módosítás, mely a találiüány általános lényegét nem érinti, szintén a a találmány keretébe tartozik. A gép használata előtt, ha szükségesnek mutatkozik, a vasúti töltés lesülyedt részé­nek két oldalán földet vagy kavieötörmelé­ket halmozunk föl, melyet pl. kocsik segé­lyével szállítunk oda. Ennek megtörténté­vel a gépet a kiegyenesítendő útszakasz egyik végén felállítjuk ügy, hogy a daru az útszakasz lesülyedt része fölé nyúljon. Most a daru alatti sínfogókat a sínekbe akasztjuk és a vágány egy részét az úttest fölé emeljük. A lapátkarokat, ba szükséges, lebocsátjuk, hogy a lapátok élei a föld­vágy kavicsrakásokba nyomuljanak, mire a lapátkarokat befelé mozgatjuk, hogy a la­pátok a földet vagy kavicstörmeléket a fölemelt sínek alá kaparják. Ha a földrakás magas, akkor a kereteket esetleg a lapát­karok befelé húzásával egyidejűleg le kell sülyeszteni. míg ha a rakás alacsony, akkor esetleg a kereteknek a lapátkarok behúzá­sával egyidejűleg való fölemelése válik szükségessé. Ha valamelyik lapátnak na­gyobb fatuskó vagy szikladarab áll útjába, akkor ez a lapát ideiglenesen, a fent leírt módon működésen kívül helyezhető, míg csak az akadály el nem lesz távolítva. Ha a fölfüggesztett sínek alatt nagy hézag van, akkor a lapátok úgy állíthatók be, hogy függélyes helyzetet foglaljanak el, midőn a talpfák alá mozognak, ellenben más esetben a lapátok fölső végei befelé billenthetők. Az útszakasz ilyen lesülyedt részeinek kiegyenesítése alatt a darun levő kocsi a szükséghez képest mozgattatik. Mielőtt a lapátok a talpfák végein átmenő függélyes síkot elérnék, a lapátkarok belső végei a keretek mentén befelé kezdenek mozogni úgy, hogy a lapátok körivalakú út helyett vízszintes és egyenes utat írnak le. Ha már az úttest annyira föl van töltve, amennyire a vágányok egyszerű fölemelése által lehetséges, akkor a vágányoknak egy

Next

/
Thumbnails
Contents