44487. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó erőgép

vagyis közelítőleg 20—30 foknyi ívet le j nem írt. A dugattyú ezalatt a hengerben az egész lökethez viszonyítva, oly kis utat ír le, hogy az elégetési tér gyakorlatilag állandó térfogatú marad; az elégés ezen idő alatt az egész töltésben elterjed s a lehető legnagyobb nyomást létesíti, mert gyakorlatilag tökéletes elégés ment végbe, mielőtt még térfogatnövekedés állott volna be. Ezen kívánatos eredmény eddig csak egy egyetlen hengerben volt elérhető és a ciklus befejezéséhez négy dugattyúlöketet igényelt. Minthogy emellett az elégetés^ kamrának nagy térfogattal kellett bírnia, az előbbi töltés égéstermékeit nem lehetett tökéletesen eltávolítani úgy, hogy az új töltés neutrális, ill. nem éghető gázokkal elegyedett és fölmelegedett s ezáltal kisebb sűrűségűvé vált; ez viszont a láng kiterjedését lassította, minek következtében az elégés tökéletlen lett, a hengerben szén rakódott le s a kipuffogó gázok füstösek és 'kellemetlen jszagúak lettek, holott azok tökéletes elégés esetén teljesen szagtalanok. A jelen találmány célja az állandó térfogat mellett végbemenő elégés előnyeit az említett hátrányok elkerülésével elérni. Már eddig is szerkesztettek oly gépeket, melyekben a ciklus két külön hengerben, vagyis részben az egyik, részben a másik hengerben folyt le, e gépeknek azonban az volt a hátránya, hogy az elégetést nem lehetett állandó térfogat mellett foganatosítani; az összes ilyen gépeknél növekedő térfogat mellett ment végbe az elégés. A jelen találmány az egyik célja az egyhengerű gépeknél már alkalmazott állandó térfogat mellett foganatosított elégés előnyeit átvinni az egyéb előnyökkel biró kéthengerű gépekre, .melyeknél az állandd térfogat mellett való elégés elvét eddig . elhanyagolták. A következőkben ismertetendő gép általánosságban egy két részre osztott négyütemű gépet képez, melynél a ciklus két üteme az. egyik hengerben, másik két üteme ípedig ja másik hengerben megy végbe. A gép úgy van szerkesztve, hogy mindegyik dugattyú hengerének egész hosszán végighalad, tehát az előbbi töltés égéstermékeit teljesen kihajtja. Az egyetlen tér, melyből az égéstermékek nem üzhetők ki teljesen, a két henger [közötti 'kis csatorna, melyben egy mechanikailag működtetett, a két henger közötti közlekedést az állandó térfogat periódusa, vagyis az elégés tartama kezdetén és végén nyitó-, ill. záró szelep van ágyazva. Ezen közlekedő csatorna aránylag kis részét képezi annak a térnek, mely elégési térnek nevezhető s melyet a két dugattyú födele határol. A közlekedő csatorna a szelep megemelése után, vagyis az állandó térfogat periódusa alatt teljesen nyitott. A rajz a dugattyúk azon helyzetét mutatja, mikor a gyújtás megkezdődött, s az átbocsátó szelep épen kinyilt; a két dugattyú közötti tér képezi ekkor az elégési teret; ezen elégési tér ekkor a kellő mértékben sűrített éghető 'keverék egy oly térfogatát tartalmazza, mely az egész elégési periódus- alatt, vagyis azon időtartam amíg ja kompressziós henger dugattyúja fölfelé mozogva, holtpontjába jutott, az expanziós henger dugattyúja pedig lefelé irányuló löketének kezdetén ugyanakkora darabon lefelé mozgott, lényegileg állandó marad. Minthogy ezen időtartam alatt a dugattyúkkal kapcsolt forgattyúknak a megfelelő henger tengelyéhez viszonyított helyzete különböző, világos, hogy ha a dugattyúk a szokott merev dugattyúrúddal lennének a forgattyúkhoz kapcsolva, hengereikben ugyanazon idő alatt különböző hosszúságú utat írnának le. Ennek elkerülésére az egyik dugattyúnak — legcélszerűbben a kompressziós dugattyúnak — mozgása csuklós dugattyúrúd alkalmazása által úgy szabályoztatik, hogy e dugattyú az egész elégési periódus alatt ugyanakkora darabbal mozogjon fölfelé, mint amiennyivel a munkahenger dugattyúja lefelé mozog. Ezáltal az elégés tartama alatt állandó térfogat bizto-I síttatik.