44475. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver
tok megfelelő hornyaiba kapaszkodnak, míg a vezetőhenger belsejében a (8) kamra van kiképezve, melybe a zároió előrecsúszásánál a zároló feje a cső töltőhelyzete mellett belép és mely kamra áttört (9) harántléeekkel (2. ábra) van ellátva; ezekkel a harántlécekkel a tokban egyenesen vezetett zároló két (10) szemölcse lép kapcsolatba, mihelyt a cső az előrecsúszásnál elforog. Hogy a eső azt a helyzetet (töltő helyzetet) elfoglalja, melyben az elreteszelés bevezethető, illetve a kireteszelés megtörténte után a kapcsolt részek szétválaszthatok, a vezetőhenger kerületén a (11) állítócsap részére egy kivágás van alkalmazva, melybe az állítócsapot a (12) rúgó benyomja úgy, hogy a cső a kellő helyzetben fogva tartatik. A (U) állítócsap kiakasztására a (13) kiakasztó szolgál, mely a (12) rúgon nyugszik és hátul leferdített karjával a zároló pályájába nyúlik, mely az előrecsúszásnál a kiakasztót lenyomja. A zároló a (14) gyújtószög részére mellső furattal (6. ábra) és a (15) zárolórúgó részére hátsó furattal van ellátva, mely rúgó az (5) tok hátsó elzárásához támaszkodik. A zároló fogantyútoldatában egy ferde furat van kiképezve (6. ábra), melyben a (16) közdarab van ágyazva, mely arra szolgál, hogy a (17) kakas (1. ábra) ütését a gyújtószögre átvigye. A kakast egy közönséges kakaslobbantyú működteti, mely a (16) közdarab alkalmazása folytán a fegyveren oldalt lehet elrendezve. A (18) billentyű és a (19) rúd között a (20) rúdemeltyű van elrendezve, melynek fölső (21) része a zárolo nyitott helyzetében a zárolófej hornyába kapaszkodik, úgy hogy a töltényvonó által tartott töltényhüvely a zároló hátracsuszásánál alul e részbe ütközik és ezáltal kidobatik. A (18) billentyű vízszintes karjában a (22) elcsattantócsap van C3Úsztathatóan elrendezve, mely a (23) rúgó (B—5. ábrák) hatása alatt áll. A tok alatt fekvő (24) tölténytár (2. ábra) a töltényeket fogadja be, melyek a (25) adogatólemez segélyével a (26) rúgók által emeltetnek föl. A leírt fegyver a következőképén működik. Ha a fegyver megtöltött állapotában és a kakas megfeszített helyzetében a (18) billentyűre nyomást fejtünk ki, akkor először a (22) elcsattantó csap éles sarka (3. ábra) és azután mellső oldala (4. és 5. ábra) a (20) rúdemeltyüvel kapcsolatba kerül úgy, hogy az elcsattantás két nyomóponttal történik, miáltal az elsütés nyugodt, biztos és fokozatos. A (19) rúd kiakasztása által a (17) kakas szabaddá lesz és a (16) közdarabra üt, mely most a (14) gyújtószöget előre löki és a töltényt központos ütés által elsüti. A lövés után a (2) cső az elreteszelt zarolóval hátracsúszik. Míg a csőnek egyidejűleg forgást is kell végeznie, addig a zároló egyenesen csúszik hátra és kireteszeltetik. Mihelyt ez megtörtént a csövet a (11) állítócsap becsattanása fogvatartja, míg a tovább hátracsúszó (6) zároló a (17) kakast megfeszíti és a kilőtt töltényhüvely a (21) kivetőbe való ütközés által kidobatik. Ezután a megfeszített (15) zárolórúgó a (6) zárolót ismét előre tolja, mimellett a zároló a (25) adogatólemez által fölemelt töltényt a csőbe tolja, mire a zároló a (13) kiakasztó ferde fölületébe való ütközése által a (11) állítócsapot kiakasztja és az ezáltal szabaddá tett csővel együtt tovább előremozog. Minthogy e mellett a csőnek el kell forognia, ennélfogva egyidejűleg a cső a zárolóval el is reteszeltetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő lőfegyver, kis darabon hátracsúszó és forgó csővel, valamint kétoldalúszemölcs elreteszeléssel bíró hengeres zárolóval, jellemezve azáltal, hogy egy rúgónyomás alatt álló, a helytálló csőtok furata által vezetett állítócsap egy a cső külső oldalán alkalmazott kivágással abban a pillanatban lép kapcsolatba, a esőnek úgy hosszirányú eltolás, mint forgás ellen való biztosítása céljából, melyben a cső annyira elforgott, hogy az egyenesen vezetett zárolóval elreteszelhető, illetve a zárolótól a kireteszelés megtörténte után szétválasztható. 2. Az 1. igénypont szerinti lőfegyver a zá-