44475. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver

tok megfelelő hornyaiba kapaszkodnak, míg a vezetőhenger belsejében a (8) kamra van kiképezve, melybe a zároió előrecsúszásá­nál a zároló feje a cső töltőhelyzete mellett belép és mely kamra áttört (9) harántléeekkel (2. ábra) van ellátva; ezekkel a harántlé­cekkel a tokban egyenesen vezetett zároló két (10) szemölcse lép kapcsolatba, mihelyt a cső az előrecsúszásnál elforog. Hogy a eső azt a helyzetet (töltő helyzetet) elfog­lalja, melyben az elreteszelés bevezethető, illetve a kireteszelés megtörténte után a kapcsolt részek szétválaszthatok, a vezető­henger kerületén a (11) állítócsap részére egy kivágás van alkalmazva, melybe az állítócsapot a (12) rúgó benyomja úgy, hogy a cső a kellő helyzetben fogva tartatik. A (U) állítócsap kiakasztására a (13) kiakasztó szolgál, mely a (12) rúgon nyugszik és há­tul leferdített karjával a zároló pályájába nyúlik, mely az előrecsúszásnál a kiakasztót lenyomja. A zároló a (14) gyújtószög ré­szére mellső furattal (6. ábra) és a (15) zá­rolórúgó részére hátsó furattal van ellátva, mely rúgó az (5) tok hátsó elzárásához tá­maszkodik. A zároló fogantyútoldatában egy ferde furat van kiképezve (6. ábra), melyben a (16) közdarab van ágyazva, mely arra szol­gál, hogy a (17) kakas (1. ábra) ütését a gyújtószögre átvigye. A kakast egy közön­séges kakaslobbantyú működteti, mely a (16) közdarab alkalmazása folytán a fegy­veren oldalt lehet elrendezve. A (18) billentyű és a (19) rúd között a (20) rúdemeltyű van elrendezve, melynek fölső (21) része a zárolo nyitott helyzetében a zárolófej hornyába kapaszkodik, úgy hogy a töltényvonó által tartott töltényhüvely a zároló hátracsuszásánál alul e részbe üt­közik és ezáltal kidobatik. A (18) billentyű vízszintes karjában a (22) elcsattantócsap van C3Úsztathatóan elrendezve, mely a (23) rúgó (B—5. ábrák) hatása alatt áll. A tok alatt fekvő (24) tölténytár (2. ábra) a töl­tényeket fogadja be, melyek a (25) adogató­lemez segélyével a (26) rúgók által emel­tetnek föl. A leírt fegyver a következőképén műkö­dik. Ha a fegyver megtöltött állapotában és a kakas megfeszített helyzetében a (18) billentyűre nyomást fejtünk ki, akkor elő­ször a (22) elcsattantó csap éles sarka (3. ábra) és azután mellső oldala (4. és 5. ábra) a (20) rúdemeltyüvel kapcsolatba ke­rül úgy, hogy az elcsattantás két nyomó­ponttal történik, miáltal az elsütés nyugodt, biztos és fokozatos. A (19) rúd kiakasztása által a (17) kakas szabaddá lesz és a (16) közdarabra üt, mely most a (14) gyújtó­szöget előre löki és a töltényt központos ütés által elsüti. A lövés után a (2) cső az elreteszelt zarolóval hátracsúszik. Míg a csőnek egyidejűleg forgást is kell végeznie, addig a zároló egyenesen csúszik hátra és kireteszeltetik. Mihelyt ez megtörtént a csövet a (11) állítócsap becsattanása fogva­tartja, míg a tovább hátracsúszó (6) zároló a (17) kakast megfeszíti és a kilőtt töltény­hüvely a (21) kivetőbe való ütközés által kidobatik. Ezután a megfeszített (15) zárolórúgó a (6) zárolót ismét előre tolja, mimellett a zároló a (25) adogatólemez által fölemelt töltényt a csőbe tolja, mire a zároló a (13) kiakasztó ferde fölületébe való ütközése által a (11) állítócsapot kiakasztja és az ezáltal szabaddá tett csővel együtt tovább előremozog. Minthogy e mellett a csőnek el kell forognia, ennélfogva egyidejűleg a cső a zárolóval el is reteszeltetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő lőfegyver, kis darabon hátra­csúszó és forgó csővel, valamint két­oldalúszemölcs elreteszeléssel bíró hen­geres zárolóval, jellemezve azáltal, hogy egy rúgónyomás alatt álló, a helytálló csőtok furata által vezetett állítócsap egy a cső külső oldalán alkalmazott ki­vágással abban a pillanatban lép kap­csolatba, a esőnek úgy hosszirányú el­tolás, mint forgás ellen való biztosítása céljából, melyben a cső annyira elfor­gott, hogy az egyenesen vezetett záro­lóval elreteszelhető, illetve a zárolótól a kireteszelés megtörténte után szétvá­lasztható. 2. Az 1. igénypont szerinti lőfegyver a zá-

Next

/
Thumbnails
Contents