44400. lajstromszámú szabadalom • Lánchajtású számológép

«gy-egy (s), ill. (sl) rúgó hatása alatt a számtárcsák között elrendezett, azoknak tengelyére ékelt (k) szívdarab kerületéhez szorulnak s oldalt kiálló (ml), ill. (nl) orruk­kal — valahányszor a (k) szívdarab (o) völgyéhez érnek — a szomszédos tárcsa (1) fogaskerekébe fognak és azt egy foggal elforgatják, ill. a (k) szívdarab egy orra mögé fekszenek. A jelen találmány szerint ezen orr, mely a tárcsa visszaforgatásakor a zérusbeállító emelővel működik össze, nincs közvetlen az (m) átvivő emelőt a szomszédos tárcsa (1) fogaskerekével kap­csolatba hozó (o) völgy (p) lejtője mögött, hanem attól bizonyos távolságban van el­rendezve, még pedig (r) bevágás alakjában. Ezáltal azon fontos előny éretik el, hogy a zérusbeállító emelőnek a tizes-átvitel alatt nem kell a (p) lejtőn elcsúsznia, minthogy ez már egy más, tekintetbe nem jövő számnál megtörtént. Ezen körülmény több tízes­átvitel egyidejű működésekor azért fontos, mert az eddigi elrendezésekkel szemben a súrlódások halmozódása elkerültetik. Ezen javítás által lehetővé válik az, hogy az (m) átvivő emelőre ható (s) rúgót kettős rúgóvá alakítva, egyúttal (n) zérusbeállító emelő gyanánt használjuk, mely célra annak sza­bad végét oldalt kihajtva, (nl) toldattal látjuk el (6. ábra); ha pedig zérusbeállító emelő gyanánt ismert módon külön (n) emelőt használunk, akkor az (m) átvivő emelő (s) rúgóját az emelő fejére hagyuk hatni (7. ábra), miáltal gyengébb rúgót alkalmaz­hatunk. Az 1—5. ábrákban föltüntetett fo­ganatosítási alaknál, minthogy itten a (b) tárcsák nem eszközölnek tizes-átvitelt, minden új számolási művelet előtt a (b) tárcsákat a leírt módon az (f2) gomb le­nyomása által a zérus-helyzetbe kell ve­zetni. • SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lánchajtású számológép, jellemezve az­által, hogy a mutatómű (b) számoló' tár-CBáit hordó (bl) tengely oly módon van a gépben forgathatóan ágyazott, egy (f2) nyomógomb vagy hasonló lenyomása által kilengethető (f) emelőkkel kap­csolva, hogy ezen emelők kilengetésekor a tengely megemeltetik s a tárcsák a (d) láncokkal való kapcsolatukból kiemelve, a reájuk szerelt (i) spirálrugók segélyé­vel önműködően vezettetnek vissza zérus­helyzetükbe. 2. Az 1. alatt igényelt számológép fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (d) tagolt láncok és az (a) tárcsák kö­zötti kapcsolatot létesítő (e) nyomóeme­lők (e2) kimetszésekkel bírnak, melyben a gép egész szélességén végignyúló, a tok oldalfalaiban megerősített és a nyomóemelők fölött kissé kiemelkedő (e3) léc van lazán elhelyezve, mely a (d) láncokat fölfelé vezeti, oly célból, hogy a láncoknak a számolás végösszegét jelző hátsó (a) számoló tárcsákkal való kapcsolásakor a láncok és a mellső (b) tárcsák közötti kapcsolat ne oldódjék. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt számológép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a részeredményeket jelző (b) tár­csák mögött rúgóhatás alatt álló kettős emelők vannak elrendezve, melyeknek egyik karja zárókilincs gyanánt a meg­felelő (b) tárcsa előtte lévő fogába kap, míg másik szabad karja a kilengethető (0 emelők megemelésekor egy ütközőbe ütközik, oly célból, hogy a (b) számoló tárcsákat mindenkori helyzetükben rög­zítsék, a szabad kar ütközésekor pedig a zárókilincs gyanánt működő másik kart a (b) tárcsák kiszabadítása céljából ki­lengessék. 4. Az 1. alatt igényelt számológép fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hosszú (e) emelő két rajta foroghatóan ágyazott kisebb (el, e2) emelővel oly módon van kapcsolva, hogy a (d) lán­coknak az (e) emelő által eszközölt mű­ködtetésekor mindkét kis (el, e2) emelő egyidejűleg fölfelé mozgattatik, miköz­ben a (d) láncok mindkét egymás mö­gött elrendezett (a) és (b) tárcsákkal kapcsolódnak, ellenben a láncok meg­állásakor önműködőlég kikapcsolódnak. 5. Az 1. és 4. alatt igényelt számológép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, *

Next

/
Thumbnails
Contents