44397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép hullámos papír, papírlemez vagy hasonlók előállítására
nak elrendezve. Az (a) hengereken két vízszintes vég-nélküli láncszalag van vezetve, melyek (b) lánctagjai as (a) hengerek egész széleseégében végigterjednek. Mindegyik (b) tag alapfölülete oldalt kiugró (s, t) csuklófülekkel (5. és 6. ábra) van ellátva, melyeken (h, S) rudak vannak átdugva, utóbbiak a lánctagoknak egymással való —ö ss ze kö té sé re .szolgálnak Mindegyik (b) tag fölső része egy hullámos (g) bordával van ellátva. Ezek a bordák szabályszerűen megtört, párhuzamos vonalakat képeznek, melyek a lánctagok hossztengelyén túl fölváltva két oldalt kiállnak és egymástól oly távol fekszenek, hogy az egyes bordák által képezett külső szögek csúcsa azon háromszögbe esik, melyet az előző bordák képeznek. Az (a) hengerek ismert módon fogaskerekek segélyével vagy jnás alkalmas eszközökkel hajtatnak. A gép a végnélküli láncszalagokat szabályosan mozgatja és a láncszalagok egész szélességükben szabályos nyomást fejtenek ki, minthogy az (a) hengerek a (b) lánctagokkal egész hosszukban kapcsolatban állnak. Ennek folytán egyes lánctagok vagy elemek elhajlását elkerüljük és így a papirt, papirlemezt vagy hasonló anyagót tökéletesen egyenletes hullámosítással látjuk el. Miután a megmunkálandó papirt (c)-nél a 4. ábrán látható módon a végnélküli láncsaalagok közé bevezettük, a papirt a (g) bordák megmunkálják úgy, hogy a papir a 8. ábrán látható hullámos alakban hagyja el a gépet. A hullámok oly alakkal bírnak, mely a (j, k, 1) háromszögek folytonos sora gyanánt tekinthető, mimellett a háromszögek Jtóét (1, j és 1, k) oldalát a hullámvonal és a háromszögek alapját egy, a ( <j, k) sarkokat összekötő vonal képezi. A 8. ábra azt is mutatja, hogy a hullámvonalat képező háromszögek (n) csúcsa azon háromszögben fekszik, melyet a szomszédos előző hullámvonal képez. A hullámozásnak az a kiképezése a papírnak vagy papirlemeznek minden irányban egyenletes ellenálló képességet ad, mert minden egyes hullám egy eredetileg egyenes vonalú hullámnak a papir síkjában való deformálásából származik és így úgyszólván háromszögletű gerendák képeztetnek, melyek alapját a (j, k) sarkokat összekötő egyenes adja. A hullámozásnak a leírt módon való kiképezése folytán a papir vagy papirlemez nem hajlik meg egyenes vonalban, mert a hullámos papíron nem ^úzható egy enes vonal, anélkül, hogy hullámokba vagy kiugrár sokba ütköznénk. A papir vagy papirlemez tehát minden irányban egyenletesen merev. Ha a papirlemezt sík lapokkal burkoljuk, melyek egy-egy lemezfölület csúcsait egyesítik, akkor a papirlemez szilárdságát még jobban növeljük és ily módon egyenletes ellenállású lapokat ^kapunk, melyek j könnyen a burkolandó ^tárgyakhoz simulj nak. j A szétnyomás elleni szilárdság is naj gyobb, mert a hullámok hosszabbak és. I mert a hullámos papírnak több pontja érintkezik a szétnyomást előidéző testtel. A papirlemez szilárdságát tehát minden tekintetben növeljük. Hogy adott szilárdságot érjünk el, az eddiginél vékonyabb papirlemezt vagy papirt használhatunk, ^miáltal a csomagolás súlya és ezenkívül a csomagolás költsége is csökken. A papirokat folytonos hullámok helyett egymással össze nem kötött kiugrásokkal is elláthatjuk, melyek azonban egymáshoz i képest el vannak tolvia; ez eeetben a 10. ábrán látható elrendezést kapjuk. Ezáltal az összenyomás elleni szilárdsár got növeljük, míg a hajlítás elleni szilárdság minden irányban v ugyanaz marad. Ezt az alakot s a 9. ábrán föltüntetett elrendezés segélyével kapjuk, mely szerint a lánctagok például váltakozó, megfelelő rombuszalakú (m) kiugrásokkal vannak ellátva. Ez az alak különösen akkor alkalmas, ha a szétnyomás ellen nagy szilárdságot kívánunk elérni. A papir bordáinak vagy kiugrásainak bármely más, a fönt leírttól eltérő alakot ! is adhatunk, mely a papirt oly módon meg-
