44392. lajstromszámú szabadalom • Célzó távcső kézi lőfegyverek számára

2. ábra a távcsővel ellátott kézi lőfegyver oldalnézete, a 3. ábra a műszernek sötét kör által körülvett kilépőpupilláját élőiről nézve mutatja. Az (a) és a (b) műszer két szakaszát jelöli. Az (aj rész a távcső (c) megfordítórendszerét és ezenkívül annak (d) tárgylencséjét, míg a (b) rész az (e)'szemlencsét tartja. Az (a) csőrész egyik végét a (d) tárgylencse és másik végét a (c) megfordítórendszernek a tárgylencsétől eltolt lencséje zárja el. A (b) csőrész egyik végét az (e) szemlencse és másik végét a párhuzamos oldalfölületekkel bíró (f) üveglemez zárja el. Az (a) csőrész (g) lábakkal (2. ábra) van ellátva, míg a (b) csőrész (li) lábbal bír. Az (a) csőrósznek a szemlencserész felé fordított vége peremszerű (i) résszel van ellátva, melynek az (e) szemlencse által előállított képe a (k) kilépőpupillát az (1) gyűrűalakú fölület alakjában körülveszi. A távcsőnek a fegyverrel való összekötését föltüntető 2. ábrán a távcsőrészek ugyanazon betűkkel vannak megjelölve, mint az 1. ábrán (m) a fegyvert jelöli. A 2. ábrából látható, hogy az (n) zárótuskó fölött az egyes távcsőszakaszok között hézag marad szabadon, úgy, hogy a célzótávcsövet a fegyverhez tétszésszerinti közelségbe hozhatjuk és hogy a két (a, b) távcsőrész között levő hézagon át ennek dacára is egy töltényt vezethetünk be a csőbe, illetve tölténytárt helyezhetünk a tártartóba, föltéve, hogy a távcsőrészek a fegyver kellő helyein vannak elhelyezve. A találmányra nézve csupán a célzótávcsőnek különálló részekre való oly szétbontása lényeges, hogy a fegyverre való szerelésnél a szemlencse- és a tárgylencserész között hézag marad. Azonban lényegtelen, hogy a célzó távcső fölosztását még tovább folytatjuk-e, amennyiben például a megforditórendszert és a tárgylencsét is különálló távcsőrészekben rendezzük el. E mellett mindig föltétel, hogy a tárgylencse és az irányzójel (eltekintve a szálkereszttől) helytállóan legyen a fegyverre szerelve, míg a többi távcsőrészek változtathatatlan helyzete kisebb jelentőségű. Ha a tárgylencse és a látónyílás között prizmamegfordító rendszert helyezünk el, akkor ennek a két előbbi távcsőrészhez és a csőhöz képest változtathatatlanul kell elrendezve lennie. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Célzó távcső kézi lőfegyverek számára, jellemezve azáltal,hogy egyrészt a szemlencse egy megfordítórendszerrel együtt és másrészt a tárgylencse egymástól különálló távcsőrészekbe van szerelve. 2. Az 1. igénypont szerinti célzótávcső kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az egymástól különálló távcsőrészek oly csődarabok alakjával bírnak, melyek két végét a bennük szerelt lencsék vagy párhuzamos fölületekkel bíró lemezek zárják el, azon célból, hogy a csődarabok belsejének porral való ellépését megakadályozzuk és a könnyű tisztítást lehetővé tegyük. 3. Az 1. igénypont szerinti célzótávcső kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szemlencsétől különválasztott távcsőrész egy, a csőtestből kiálló perémszerű résszel van ellátva, melynek képe a távcső használatánál egy, a kílépőpupillát körülvevő sötét zónát ad, mely a szemet vakítás ellen védi. 4. Az 1—3. igénypontokban jellemzett célzótávcsőnek kézi lőfegyvereken való elrendezése, jellemezve azáltal, hogy a tárgylencsét (és esetleg a megfordítórendszert tartó távcsőrész és a szemlencserész között a fegyver záróteste, illetve tölténytártartója fölött, a távcső fénytani tengelyének irányában szabad tér marad. (1 rajzlap mellóklettel.i Pallas részvény társaság nyomdája Budapesten.