44384. lajstromszámú szabadalom • Len és hasonló textilnövények háncsrostjainak nyerésére szolgáló gép

párhuzamos homloktárcsából áll, melyek | ívalakban kiképezett szögekkel ellátott ten- | gelyeket hordanak. E szögek görgők és hajtórudak segélyével egy szilárdan elrendezett alkalmas ívtárcsáról nyerik mozgásukat. Ily módon a textil anyag párhuzamosan fektettetik és egyenletesen kiteríttetik. A (10) asztal belsejében sima (14 és 15) hengereket, ezek fölött pedig recézett és rúgóhatás alatt álló (16 és 17) hengereket rendezünk el, amelyek a recézett (18) hengerrel együtt az anyagnak tovavitelé^ eszközlik. Ezen recézett hengerek között, melyeket célszerűen fogaskerekek vagy végnélküli láncok segélyével hajtunk, a (9)egyengetőhöz hasonló tengelyek körül szabadon forgó (t9 és 20) egyengetőket rendezünk el, amelyek szintén tengelymenti irányban ide-oda mozgattatnak. Az anyag először egy (21) deszkára esik (2. ábra), ahol a (22 és 23) recézett hengerek azt megragadják. Ezután pedig egymás után a (24—25, 26—27, 28—29) és végül a (30 és 31) recézett hengerek között halad el. A fölső recézett hengerek mind rúgóhatás alatt állanak. Egy hosszú szögekkel ellátott (32) keret függélyes szögei a (23, 25 és 27) hengerek között dolgoznak és a 2. ábrán jobboldali legszélsőbb helyzetükben fölemelkedőben vannak ábrázolva, E szögek befejezik az anyag egyenletessé tételének és párhuzamos helyzetbe való hozatalának munkáját. Az anyag egy (31) vezetéken keresztül a tulajdonképeni háncsológép legfölső (35 és 36) recézett hengerpárja közé kerül. Ezen hengereket, épúgy mint az összes utánakövetkezőket sima fölülettel is elláthainók, miután csakis az a céljuk, hogy az anyagnak tovaszállítását biztosítsák. Recézetten azon okból képezzük ki fölületeiket, hogy az anyagnak biztosabb megragadását érjük el. A 2. ábrán föl van télezve, hogy a (35, 36) hengerpár alatt még további négy (37—38, 39 -40, 41—42 és 43—44) hengerpár van elrendezve. Ezen hengerpárok között az anyag függélyes irányban lefelé mozog. A (35, 37, 39, 41 és 43) hengerpárok spirálrugók hatása alatt állanak, amelyek a hengereket rugalmasan egymáshoz szorítják. Esetleg az egymásután következő hengerpárokat fokozatosan nagyobbodó sebességgel is hajthatjuk, oly célból, hogy az anyagnak nyújtását idézzük „elő. A jobboldali hengerek között (45) matricáké* rendezünk el, melyek homlokfölületükön fogazással bírnak. Ezen matricák szilárdan ülnek egy (46) keretben, melyet a rajtalevö matricákkal együtt vízszintes irányban ideoda mozgatunk. A matricákat oly szélesen tartjuk, hogy azok a gép egész szélességére kiterjednek. Minden (45) matricával egy-egy sor (47) tilolósúlyok áll szemben. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál az van föltételezve hogy minden vízszintes sorban nyolc (47) súlyok van elrendezve, melyek a szembenfekvő megfelelő szélességű (45) matricával együtt dolgozáak. Eszerint tehát négy matrica és harminckét súlyok van jelen. A tilolósúlyokat egy (48) állványon rendezzük el, amelyet vízszintes irányban igen gyorsan ide-oda mozgatunk. A (47) súlykokat is fogazottan képezzük ki belső homlokfölületükön és pedig a fogazást olykép választjuk meg, hogy a súlykok kiugrásai a matricák megfelelő mélyedéseibe hatolnak. A (46 és 48) kereteket vagy állványokat célszerűen egymással szembe mozgatjuk úgy, hogy a súlykok egymás után következő ütéseket mérnek az anyagra, amely e közben állandóan lefelé halad, minek következtében mindig más és máa részeket érnek az ütések. Miután a matricák és a súlykok nagy és változatlau sebességgel mozognak ide-oda. a gép működését a táplálóhengerek sebességének változtatása által szabályozhatjuk. Ily módon ahosszegységre eső ütések száma tetszés szerint szabályozható. Az anyagot nem kell folytonosan hozzávezetni a matricákhoz és súlykokhoz, mini a rajzolt kiviteli alaknál, hanem a háncsológépen időszakosan is keresztül vezethetnők. Ha összekuszált anyagot akarunk a háncsológépben földolgozni, akkor a különböző matricák és súlyok-sorokat nem látjuk el egyenlő foga-