44381. lajstromszámú szabadalom • Tenger alatt járó naszád

2 siké úgy, hogy mikor a propellerek az egyik irányban forognak, a külső vizet az (s) csövek alsó végén beszívják és a (t) csövek torkolatánál kihajtják, ellenben ellenkező irányú forgásuknál a (t) csövek torkolatán szívják be a vizet és az (s) csöveken hajtják lefelé. Az (n) tengely vízmentesen ván a (t) csövek falán átvezetve, külön nyomást fölvevő csapágyai a tengelynek nincsenek, mert a két (o) és (p) propeller ellenkező irányú tengely irányos nyomásai egymást kölcsönösen kiegyenlítik. A 3. ábra szerint, a naszád merülő berendezése egyetlen függélyes (s) csőből áll, mely az (m) mótor alatt két ellenkező irányú, a naszád oldalfalain kitorkolló (t) csőre ágaszik el. Az (o, p) propellerek elrendezése ugyanaz, mint a 2. ábrán látható foganatosítási alaknál. A naszád mellső részén ugyancsak egy szívócső van alkalmazva, mellnek alsó, függélyes része egy vízszintes, két (w) csőre elágazó (r) csőbe megy át. Eme szívócső vízszintes (r) részében egy (v) propellercsavar van elrendezve, melyet a közvetlenül az (a) legénységi helyiségben fölállított (u) mótor hajthat mindkét irányban. Eme merülő berendezés működési módja a következő: Mikor a naszád a fölszinen úszik, és alteher terei teljesen vagy részben ki vannak üritve, az L—L vízszínvonalig merül be. Ha az álteher tereket teljesen megtöltjük, a naszád merülésre készen az M—M vonalig merül a vízbe, ekkor csak kis fölhajrása van, mely a (k) parancsnoki torony és az (e) bejáró nyílások térfogatának felel meg. Ha a naszádnak le kell merülnie, az (o, p) propellereket az (m) mótor oly irányban indítja forgásnak, hogy az alsó vizet a függélyes (s) cső alsó nyílásán beszívják és a vízszintes (t) csövek torkolatainál kilökjék. Ekkor az (s) cső alsó torkolatánál a nyomás csökken, minek következtében a naszád lemerül, még pedig mindaddig, míg az (o, p) propellerek szívóhatása nagyobb, mint a tartalék fölhajtás. Ha bizonyos bemerülési mélységet fön akarunk tartani, elégséges ha a propellerek oly sebességgel forognak, hogy szívóhatásuk a tartalék fölhajtással egyenlő legyen. Ha az (o, p) propellerek ellenkező irányban forognak, az (s) szívócső alsó torkolatánál nyomás csökkenés helyett nyomás növekedés lép föl, mely a naszád kiemelkedését gyorsítja. Ha a naszád hosszanti tengelyének hajlását változtatni kéli, a naszád mellső részén alkalmazott szívóberendezést kell működtetni. Ennek segélyével a naszád hosszanti tengelyének bármely hajlást adhatuuk. annak megfelelően, hogy a (v) propellert az egyik vagy másik irányban kisebb vagy nagyobb sebességgel forgásnak indítjuk. Az ekkor a propellertengely irányában föllépő csapnyomást a nagzádtest veszi föl és a naszád egyensúlyi helyzetét nem befolyásolja. Minthogy az (o, p) propellerek üzembe hozatalánál föllépő csapnyomások a merülés irányára merőlegesek, tehát a merülést nem befolyásolják, a merülésnél föllépő áramlást pedig a propeller üzembehozatalánál csak fokozatosan indul meg, a föntebb leírt merülőberendezés a bevezetőleg jelzett függélyes csavaroknál annyiban előnyösebb, hogy a naszád merülése nyugodtan, lökés nélkül történik. Ezenkívül az (s. t) szívócsövek alakítása azt is lehetőve teszi, hogy a merülő berendezést a parancsnoki torony alatt rendezzük el, mert a szívócső görbülette miatt a SZÍVÓCSŐ fölött elég magas tér marad szabad. Ily elrendezés függélyes aknákban dolgozó függélyes csavaroknál lehetetlen. A (r, w, v) szívóberendezést a naszád hátsó végén is lehetne alkalmazni és épp úgy kiképezni, mint az (s, t, o, p) merülő berendezést. Az (o, p) és (v) propellerek tengelyei a vízszintes síkhoz kis szög alatt hajolhatnak. Lehetne a merülő berendezésnél csak egyetlen propellert is alkalmazni, és azt az (r, w, v) szívóberendezésnek megfelelően kiképezni. Az (o, p, v) propellercsavarok helyett bármely más, a szívócsövekben áramlást előidéző részt is lehet alkalmazni.