44371. lajstromszámú szabadalom • Matricaszedő gépekhez való lerakószerkezet
ják el, a (33) peckek fölső élei ugyanazon függélyes síkban fekszenek, mint a (32) kiugrások lefelé irányuló élei. A (30) rudat fölfelé a (38) rúgó, lefelé pedig (37) alaktárcsa mozgatja, mely a (30) rúdhoz erősített (39) kart működteti. Ez az alaktárcsa megfelelően forgattatik és a (60) szánt elmozgató (69) alaktárcsa (80) tengelyére van ékelve ; az alaktárcsák úgy vannak kiképezve és fölékelve, hogy közvetlenül mielőtt a (60) szán a matricát az (54 ós 55) peckek felé tolja, a (30) rúd fölfelé mozoghat. A matrica ezután az (54 és 55) peckekre nyomást gyakorol és a leírt áttétel segélyével a váltónyelveket működtető különböző részek oly mozgását létesíti, hogy a váltónyelvek a velük összekötött V-alakú részt egyik vagy másik irányban középső helyzetükön túl viszik. A (37) alaktárcsa, ekkor a (30) rudat lefelé szorítja, miáltal a (32) kiugrások a váltónyelveket működtefő szerkezettel összekötött (33) peckekkel kapcsolódnak és ezáltal a váltónyelveket anynyira elmozgatják, amennyire az szükséges és pedig ugyanazon irányban, melyben a matrica azokat már elmozgatni kezdte. Mialatt a váltónyelvek ezen helyzetbe hozattak, a (6i) rúgó a (60) szánt kissé vissza, illetve balfelé tolta és pedig annyira, hogy a matrica az (54 és 55) peckektől fölszabadul és a (60) szán kivágása közvetlenül az (5) bevezető nyílás felé jut. A (66) szán akkor egy pillanatig megáll és az (56) tolóka gyorsan a szánban levő matrica felé mozog és azt a szán hornyából hirtelen az (5) bevezető nyílásba löki, még pedig oly erővel, mely elegendő arra, hogy a matricát a váltónyelvek megfelelő elmozgása által képzett lerakócsatornán keresztül lefelé áthajtsa. A (60) szán a gépállványzatára szerélt (63) tolattyú mellső oldalához van erősítve és a (64) rúgóhatása alatt balfelé iparkodik elmozogni. A (80) tengelyre erősített (69) alaktárcsa (7. ábra) a (60) szánt ellenkező irányba mozgatja el. A bevezető nyílás fölső végét rendesen a (66) tolattyú, melynek fölső oldala a (60) szánban levő matrica alsó szélével egy síkbán fekszik, födi be. Ennek a (66) tolattyúnak oldalán jobb végének közelében a (67) kivágás van alkalmazva, melybe a (63) tolattyúból kiáltó (68) léc illeszkedik (9. ábra). Ha a (60) szán jobbfelé mozog, hogy a matricát az (54 és 55) peckek félé mozgassa, ezen léc a kivágás jobb végébe ütközik és a (66) szánt jobbfelé elég messzire elmozgatja, hogy ez a bevezető nyílást szabaddá tegye. Ha a (60) szán balfelé mozog úgy, hogy ennek (62) hornya a bevezető nyílás felé kerül, úgy a (68) léc a (67) kivágásban elmozog, anélkül, hogy a (66) tolattyút elmozgatná ; ha azonban a (60) szán még tovább mozog bal felé abba a helyzetbe, melyben a fölötte levő sorból matricát vesz föl, a léc az említett kivágás bal végébe ütközik és a (66) tolattyút annyira elmozgatja, hogy ez a bevezető nyílást újra befödi. A sornak jobb végén levő matricát a (60) szán hornyába a (65) továbbító léc szállítja le, melyet lefelé a (82) rúgó fölfelé pedig a (83) emelő mozgat; a (83) emelőt a (80) tengelyen levő (86) alaktárcsa működteti. Az (56) kivető lécet lefelé a (81) íúgó, fölfelé pedig a (85) alaktárcsa által működtetett (84) emelő mozgatja (7. ábra). Ez a működés annyiszor ismétlődik, míg matricák vannak az elosztó sínen. Ha már az összes matricák le vannak rakva, a (88) kitoló lapnak (6. ábra) hátrafelé kinyúló (90) nyúlványa a (91) helytálló ütközőhöz ér, mely a kitolólapnak, valamint a matricát tartó szánnak jobbfelé való tovamozgását meggátolja. A fönt leírt szerkezet a matricáknak a megfelelő tárakba való lerakását célozza. Azonban gyakran megtörténik, hogy vigyázatlanságból véletlenségből vagy tévedésből eltérő betűtypushoz matricák is együtt kerülnek a lerakószerkezethez, ezek szétválasztására szétválasztóberendezés van alkalmazva, mely a leírt lerakószerkezettel együtt működik. A betűtypusokat szétválasztóberendezés a matricák lerakásának folytonosságát nem zavarja, hanem a sorból a rossz matricákat mechanikus úton kiválasztja azoknak a lerakótárba való vezetését meggátolja és