44293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek gombabetegségek ellen való megvédésére
sokkal egyenletesebbek és folytonosabban vannak elosztva, sokkalta kisebbek is, mint a levek közvetlenül fölfecskendezett pelyhei. Dacára ennek eddig a réznek mészsacharatokban való tiszta vagy közel tiszta oldatait nem alkalmazták, mert attól tartottak, hogy ezen oldatok a levekre fecskendezve állandóan hatásos, oldhatlan rézvegyületet nem képeznek és az első eső által ismét leöblíttetnek. Különben azt sem tudták, lehet-e és ha igen a gazdaságban keresztülvihető módon, hogy mikép lehetne a rezet teljesen feloldani. A bejelentőnek számos kísérlet után sikerült az említett hátrányokat elkerülni és a fecskendező nyilasok eldugulását elő nem mozdító tiszta rézcukormészoldatot előállítani és alkalmazni, melynél ennek dacára az oldhatlan és ezáltal tartós réz a leveleken rendkívül finoman eloszlott állapotban válik le. Ily rézkeverékeknek, mint azt a bejelentő megállapította, egy-egy molekula rézszulfát és nádcukorra körülbelül 3 molekula porrá oltott meszet kell tartalmazniók. Ezen mennyiségviszonyok alkalmazásánál a rézoxid majdnem tökéletes oldását érjük el, mely azonban a keverékben, ha az elegendő mórtékben higítva van, annyira lebegő állapotban fordul elő, hogy á levelekre való fecskendezés és a levegőn való beszáradás után és a levegővel való folytonos érintkezés által állandóan hatásos, vízben oldhatlan állapotban rakódik le. Az oldat előállítása céljából 1 molekula kristályosított vagy kalcinált rézgálicot, 1 molekula cukrot és Ca (OH)a tartalma szerint körülbelül 28 /4 —3y4 molekula porított meszet alkalmazunk. A mész hatása emellett nem mennyiségével arányos, hanem legjobb fokot mutat, mely az említett hatások között fekszik. Ha tehát több vagy kevesebb meszet veszünk, mint amennyit előbb megadtunk, akkor mindkét esetben kevesebb rezet viszünk az oldatba. Számokban kifejezve ezek után körülbelül a következő mennyiségeket alkalmazzuk : 249-6 súlyrész Cu S04 5 aq, 342 « cukor 204—240 « Ca (OH), A sorrend, amelyben az anyagok egymással való keverése történik, megfelelően tartós, nagy százaléktartalmú rézoldat előelőállítására nem közömbös. Ajánlatos, az oltott mész kiszámított-mennyiségét lassankint az 1—1 molekula rézszulfátott és cukrot tartalmazó oldatba adagolni vagy pedig a megadott mennyiségű mészből és cukorból álló keveréket kavarás közben lassankint a rézoldatba adagolni. Az átkavarás után a leülepedést várjuk be és pl. 15°/o rézgálictartalomnál .intenzív sötétkék oldatot nyerünk, mely az összes réz 94—95°/0 -át tartalmazza, míg a csekély sárgás vagy kékes színezetű csapadék csak csekély rézmaradékot tartalmaz, melyet kár nélkül lehet elhanyagolni. Ha azonban rézszulfátot és meszet vagy mindhárom anyag száraz keverékét vesszük vagy ha mészléből indulunk ki és egyidejűleg vagy egymásután cukrot és rézszulfátot adagolung szárazon hozzá, akkor, mint a bejelentő megállapította, többé-kevésbbé nehéz, gumószerű vagy sejtszerű térfogatú masszák keletkeznek, melyek részben 24— 27°/0 -kal több rezet tartalmaznak, mint a fönt említett csapadékok. Az új eljárás szerint nyert rézoldat oly töménységben, amelyben a fecskendezéshez használtatik (legföljebb lVa°/«- rézgálic), nagyobb edényekben néhány napig való megőrzésnél meglehetősen állandó. Kész állapotban tehát könnyen lehet szilárd rézvegyületeknek gyakorlatilag tekintetbe jövő leválása nélkül ennyi ideig megőrizni. Ha. azonban finom cseppalakban szét van fecskendezve, akkor már a beszáradás alkalmával az oldott réz nagy részét, a levegővel való folytonos érintkezése folytán pedig meglehetősen gyorsan az egész tömeget oldhatlanul választja le. Ily egyenletesen finom elosztás mellett az erősen hígított oldatban a kiválás, mint összehasonlító mikroszkopikus vizsgálatból a bejelentő meggyőződött, többszörösen kisebb részecskékben történik, mint a milyenek az összes eddig ismertté
