44289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek érceiből folytonos üzemben való előállítására és elektromos kemence az eljárás foganatosítására
— 2 dolgozni, mert a keletkezett hulladékokat megolvasztott állapotban lecsapolni nem sikerült. Továbbá ennél az eljárásnál is fölléptek azok a nehézségek, melyek a szénmonoxyd áramban elszálló cinkgőzök lecsapásával járnak, a cinkveszteségek ezért igen nagyok voltak, sőt nagyobbak, mint a szénnel fűtött kemencéknél, mert a hűtőt alig lehetett oly hőmérsékleten tártani, amelynél a cink lecsapása kedvező módon mehet végbe. Eljárásunk a cinkérceknek elektromos kemencékben, a kicsapó imódsger szerint történő földolgozása, melynél a cinket vassal helyettesítjük és a föntebb jelzett három föltételt igen tökéletes módon teljesítjük, amennyiben eljárásunk nemcsak jó thermikus hatásfokot biztosít, hanem folytonos üzemet tesz lehetővé és a cinkgőzöknek szénmonoxyd jelenléte nélkül történő lecsapását engedi meg. Az eljárás folytonosságát az biztosítja, hogy a keletkezett vasszulfid igen könnyen olvad, a salakkal együtt távolítható el, tehát a melléktermékek elvezetése folytonos módon, levegő bevezetése nélkül végezhető, épp úgy, mint az, újabb adagok bevezetése is. Végül a cinkgőzök semmiféle más, lecsapódásukat í gátló gázzal keverve, nincsenek, tehát a j lecsapódás is tökéletesen megy végbe. Minthogy pedig a cinket kénes érceiben olcsó anyaggal, kis energiaf ogyasztás mellett helyettesítjük, az új eljárásnál a föntebb jelzett föltételek teljesítése által gazdaságos és folytonos üzemet biztosítunk. Végül megjegyezzük, hogy az új eljárás szegény ércek földolgozására is alkalmas, j melyeket a régebb eljárásoknál előbb dú- i sítani kellett. Ezenkívüla vasszulfidból a ! vasat is olcsón regenerálhatjuk, ha elektromos energia áll rendelkezésünkre. Fontos tényező új eljárásunknál a sű- j rítő hőmérséklete. Cinkgőzöket kedvező | módon csakis akkor sikerül lecsapni, ha a sűrítő hőmérséklete 430—560°. 430°-nál | alacsonyabb hőmérsékletnél a cink por- : alakban csapódik le. 560°-nál magasabb . hőmérsékletnél pedig a lecsapódás nem megy végbe. Ezért a sűrítőt föltétlenül eme két hőfok között fekvő hőmérsékleten kell tartani. Elektromos kemence használatánál a hűtő fűtésére sem a kemence sugárzó hője, sem az égéstermékek hőmennyisége nem áll .rendelkezésünkre, mint a szénnel fűtött kemencéknél, ezért a hűtőnek'külön elektromos fűtő berendezése van, mely lehetővé teszi, hogy a hűtő különböző részeiben különböző hőmérsékletet tartsunk fönn. Ez a fűtőberendezés előnyösen valamely az, elektromos áram által átfolyt ellenállás lehet, melyben az, áram .Jouleféle hővé alakul át és mely akként van méretezve, hogy különböző részeinek hőmérséklete különböző legyen. Találmányunk tárgya ezenkívül oly segédeszköz alkalmazása is, melynek segélyével a kemencében a cinkgőzökkel egyidejűleg akár a jelenlévő vízgőz, akár az adagban volt széndioxyd hatása alatt kép'ződő cinkoxydot redukálhatjuk. Ebből a célból a cinkgőzöket — mielőtt ezek a hűtőbe jutnának •— áram átvezetésével izzóvá tett kokszrétegen vezetjük át, mikor az oxyd redukálódik és a hűtőbe csakis cinkgőz és kevés szénmonoxyd jut. A csatolt rajzon példaképen az eljárás foganatosítására szolgáló kemence egy foganatosítási alakja az 1. ábrán függélyes metszetben, egy más foganatosítási alakja pedig a 2. és 3. ábrán függélyes metszetben, illetve nézetben látható. Mint az a rajzokból kitűnik, a kemence lényeges része egy gyűrűalakú (a) csatorna, melyet egy boltozat föd le és tűzálló téglákból, falazott, leszerelhető, hengeres vasburkolattal védett vastag bélés vesz körül. H.a nyers fakóérceket dolgozunk föl vas segélyével, előnyös, ha a megolvasztásukra csakis a Joule-féle hőt használjuk, mert ekkor elkerüljük, hogy a vas, szilícium és ^szulfidok a fényív hatása alatt elpárologjanak és a cinket fertőzzék, mi költséges tisztítást tenne szükségessé. Az áram bevezetésére a (b) elektródák szolgálnak, melyek közül egyet metszetben ábrázoltunk; ezek az elektródák téglafalazattal körül vett grafittestek.
